A kávé, mint ízlés dolga

Mennyi idő egy ízlésfordulat?

Az van, hogy megint lóoldalt váltottam. Nem bírok megülni kávés pejkóm hátán, csak fordul az a nyereg, akármennyire is próbálom kötni az ebét a karomhoz. Hiszem ma is, hogy egy formálódó, önmagát kereső szakmának feszegetnie kell a határait, másképp nem jut egyre a kettőről, és ennek magamon is érzem a hatásait.

 

Igen ez ott egy illy logó, és nem szégyellem! Van, amit nem tud a 100% arabica, sem a kézművesség... Ez nem a legjobb kávé, de egy jó kávés élmény, egy régi íz, egy emlék, egy konzisztens visszatérő. Néha több nem kell, mint az elég.

Amennyire elutasító voltam a filterrel kapcsolatban, úgy vett meg kilóra, amint jobban megismertem a v60-ak világát. Persze nem a papírfilter hozta meg a kedvemet, de akkoriban még szinte semmit nem tudtam a pörkölési mikéntekről, a miértekről meg végképp semmit. Arabica vagy robusta, ennyiben szinte ki is merült a kávéról való tudásom. Ma már bevallom, sokáig úgy hittem, a különféle országokból való származásnak vajmi kevés hatása van az ital ízére, amolyan egyengyümölcsnek gondoltam a kávét. Mert miért is gondoltam volna másképp? A bolti téglákból „főzve” alig éreztem különbséget egy afrikai vagy brazíliai kávé között, világos pörkölésről meg nem is hallottam.

 

Ez csibú, ez omnia, ez tutira jakobsz... neeeem!

Szinte szégyenkezve osontam kiállítótól kiállítóig az első kávébárbazáromon, és hitetlenkedve hallgattam Mantra Krisztiánt, akinek az első filteres élményemet köszönhetem. Ma már tudom, az volt a váltópont, onnantól igyekeztem a vélt csúcsára jutni a kávés világban elérhető tapasztalásoknak, megtalálni a legjobbat… pfujj, micsoda elbizakodottságba oltott naivitás! Eldobtam mindent, amit addig tudtam, és… valljuk be, szerettem. Mert igen, nagyon szerettem azt a sza.t, amit a Ghigo kávéból készítettünk a Millenium Saeco automatával az ungvári piacon. És bizony 10 évvel ezelőtt nagy szó volt, hogy minőségibb kávét használtunk, ráadásul nem másfél deci volt egy presszó. Az a krémes, telt íz, a krémes csorgás hangja máig él bennem, 99%-ig illúzióként. Mert megtalálni újra pont annyira lehetséges, mint az ígyjártamanyátokkalban az elveszett hamburgerezőt. Ott, akkor valami olyant éreztem, amit azelőtt nem, és amibe beleszerettem. Ezt megismételni pont úgy képtelenség, mint újra élni a múltat. Fölösleges is. Nem is lenne jó. Nem is lenne az. Viszont kikerülhetetlenül szembesít a vágyaink, élményeink, értkékrendünk és ízlésünk között húzódó erős kötőszállakra. Tudni, hogy valami ízlik, vagy szabatosan elmondani, miért jó valami, két teljesen más kávéház.

 

Fantasztikus, hogy konkrétan most alapozódik meg a barista, mint szakma. Tessenek csak megnézni egy tetszőleges barista bajnokságot, álleesés garantált. Nem, ott nem főznek kávét, hanem varázsolnak. 

Manapság az újhullámos kávézók létjogosultsága már nem szorul különösebb magyarázatra. Inni egy 90+os kávét, minőséget találni, no nem minden bokorban, de például Pesten már nem nehéz. S most, hogy a szabályozott vízzel készített geishák egyre közelebb hozzák a kánaánt, nna akkor kell rádöbbennem, hogy igen, vágyom egy kellemesen sötétre pörkölt brazil presszóra. Akár egy kis cukorral. Valami baj van velem, az biztos.

Persze nem mondom, hogy ezt tartom a kávézás csúcsának, de ma már nem csúcsokban gondolkodom. Egyszerűen most ez ízlik, ez okozza azt a kellemes érzést, ami a kávézás szertartását annyira kívánatossá tette számomra. Ez egy új hamburgeres, mégis ismerős, otthonos. Jól megfér a mislencsillagos ég alatt, mert nem szakmai, hanem ízlés dolga.

 

 0
Tovább

Három kérdés baristára kottázva, avagy: Barista! kell nektek szakma?

Hogy miről szól egy szakma, arról sokat elárulnak a hétköznapi kérdések, problémák, amikkel szembesül a képviselője. 3 kedvenc kérdésemet írom le alább, mindenki okulására

  • „Üdvözlöm! Lesz egy kávé, normál. És maga olyan ember, aki ért a kávékhoz? Úgy értem, tudja, hogy milyen a jó?”

Kezdjük ott, hogy másfél éve baristáskodom, de hogy mi a jó, arról csak sejtéseim vannak leginkább (ha meg tudnám, nem mondanám, megtartanám magamnak a szent grál rejtekének a titkát). Arról már írtam régebben, hogy a barista, mint szakma nem egyértelmű mindenki számára, mint mondjuk a sommelier, vagy a pultos, esetenként vécés néni vagy xmen (pfujj, gendernáci). Mint szakma fejlődik, fejlődünk, de vannak még kétségek, hogy hogyan, merre? Mert ugye, egy étteremben, ahol a szakács jól elkülöníthető a pincértől, a bárpultos a vendégtől, a kávét speciel bármelyik „főzheti”. Ritka, hogy egy kocsmában külön baristát alkalmaznának, de még spéci kajáldák sem. Ennek vannak nyilvánvaló anyagi okai, s a barista, mint szakma, így marad a kávézóban, a vendégek pedig maradnak a régi kérdéseknél: - Maga ért a kávéhoz?kávé barista szakmakávé barista szakma

 

kávé barista szakma
Ami jó, az jó... de van, hogy érdemes hinni a hozzáértőnek, mert nem mindet arany, ami sztárbáksz

  • „Szia. Lesz egy Latte… tudja, mi az?„

Persze: tej, olaszul. Szóval kérni teccik egy kis tejet, csak flancolunk? Persze, dehogy, tejes kávét kér a vendég, vagyis olyasmit. Valahogy. Szóval akkor előrről: Tetszik tudni, kedves vendég, hogy mi lesz? (Egy bor. Az erősebbikből. De szódával kérem, mert ma még vezetni is fogok, és nem ihatok alkoholt.) – „Kávét kérek, sok tejjel. Presszót nem ihatok, mert ma már ittam kettőt, úgyhogy legyen latte...” Hát legyen. Csak a koffeint a tej nem oldja. Még mindig nem. Persze, az érzet, a felszívódás stb. más, de a koffeinmennyiség ugyan az: ne tessék bedőlni annak, aki mást állít!

 

kávé barista szakma
Érdemes megkérdezni a baristától, hogy melyik italt hogyan érdemes fogyasztani, higgyétek el, Ő tudja. Ha nem, akkor nem barista.

  • „Sziasztok! Sötét pörkölésű kávétok van? Gyümölcsös ízű. Kotyogóba kellene őrölni.”

Nna, akkor végre valaki tudja, mit is szeretne pontosan. Kár, hogy amit kér, alapvető félreértésen alapul. A sötét (mihez képest?) pörkölés a legritkábban (ha egyáltalán) tart meg gyümölcsös ízjegyeket a kávéban, a kotyogó (igen, az a moka) pedig a legnagyobb körültekintés mellett is elégeti, előre leőrölni pedig szintén nem jó. De megint fanyalgok, pedig maga a kérés mögött már ott az igény, hogy utánajárjon, milyen fajta pörkölések vannak, illetve tudja, hogy a kávé nem feltétlenül egy keserű, forró izé.

 

kávé barista szakma
Porból lett és porrá lesz ez is

 

 0
Tovább

Ungvár első(?) kávézója

Tree Espresso Bar a láthatáron

Ungvár coffee espresso kávézó
Ilyen hosszú asztalok vannak mostanában minden nagyvárosi specialty helyen. Csak az a csempe, csak azt feledhetném...

Sok oka van annak, hogy valami megtetszik, egy kávé megízlik, megtetszik, szimpatikussá válik valami, valaki, beleszeretek…. a vége ugyan az, írni kell róla. Így lett ez most is, szerelem első látásra.

A neten ismerkedtünk meg, konkrétabban az instagramon. Egy ismerősöm küldte el az elérhetőségét, majd beszédbe elegyedtünk egy kép alatt. Már akkor tudtam, ez valami más, akarom, kell, ennek  jónak kell lennie: súgott a megérzésem. És megint jól (az utóbbi időben párszor megcsalt a dög…). Az első találkozás izgalmát nem is próbáltam leplezni: nagy elvárásokkal nyitottam be a Tree Caffee ajtaján. A Duhnovics utcán lévő nem is olyan kicsi kávézó nem akar beállni az Ungvárra jellemző sorba. Itthonról nézve markánsan különbözik, Pestről tekintve igyekszik hasonlítani valamire.

Ungvár coffee espresso kávézó
Ott egy Fa!

Az összhatás is abszolúte po nás(omu): kicsit fancy, kicsit hipszter, kicsit loft, kicsit classic. Hosszú fa asztal ikeás székekkel, letisztult designe, madzagról pókháló szerűen csüngő dekor-izzók, zöld növények, szóval minden, ami manapság kell egy pesti specialtyhoz… csk ez épp Ungváron. Kontextus! Lehet, hogy az eddig leírtak fanyalgásnak tűnnek, de nagyon nem az. Itt, helyben tekintve a Kávé (specialty) sallangoktól mentes oázisa lehet a hely, ha hűek maradnak önmagukhoz. A hőcserélős Elektra sajnos nagyon nem barátja a kimaxolt presszónak, a Fiorenzato őrlő már jobb választás, viszont ott a kávé, ami az egyik legtutibb ukrajnai pörkölőtől, a coffee25-től érkezik. Egyszerű brasil santos, de közepesre pörkölve. Kevésnek hangzik? Pedig alapvetően innen kell kezdeni a kávézóskodást. Szerintem. Jó alapanyag, ok géppark és hozzá a lelkesedésen túlmutató Szakértelem! Nem én lennék, ha nem fedeztem volna fel apró hibákat, de alig egy hónapja nyitottak, szóval gondolom, túlteszik magukat rajtam és a kritikámon.

Ungvár coffee espresso kávézó
Innen kell fejlődni, az alapok erősek, a hozzáállás példás, engem megvettek kilóra

A lényeg: cukor nélkül fogyasztható és élvezhető presszó, ok tejgőzölési tudás, amivel bőven a legjobb cappuccinot hozták össze szerintem Ungváron jelenleg. Kell ennél több? Hogyne kellene. De olyan erős alapokkal dolgozik a Tree, hogy megkockáztatom, sikeresek lesznek… vagy kiderül, hogy az ilyesfajta igényességre még nincs vevő. Ez a másik oldala az éremnek, de ez hamarosan ki fog derülni.

Addig is mindenki menjen kávézni!

 

 0
Tovább

Jó kávét otthon! Mindenkinek!

Bagatell felvetésnek tűnik, hogy hogyan is készítsünk otthon jó kávét, de ha boncolgatjuk kicsit a kérdést, hamar rájövünk, hogy de-hogy(?)!

Na jó, de mi itt a DE? Mert abból aztán van bőven, sőt, ha jobban belegondolok, szinte csak HAk és DEk jutnak eszembe.  

kávé kávéfőző barista
"csak egy jó kávét szeretnék inni, olyan bonyolult ez?!".

Mert nézzünk egy szituációt: bejön a vendég a kávézóba, s iszik egy jó presszót, majd megkérdezi a baristát: -„Mit kell csinálnom, ha otthon is jó kávét szeretnék inni?” Ez a kérdés rosszabb, mint záróvizsgán a  Ez a kérdés rosszabb, mint záróvizsgán a szájzár, mert ugyan mit is lehet erre válaszolni? Hogy, kedves vendég, gyere, ülj ide mellém, valamit mondok, három is lesz belőle.

Minőség. Bizony ez fontos, mert a jó kávé, az minőségi kávé, s ekkor nem szólunk az ízlésről, ami úgy is kinek-kinek olyan, amilyen, nem vitatéma. A minőség viszont valamennyire köthető, követhető kategória, amit a barista – jó esetben – el is tud magyarázni. Szóval, ahhoz, hogy otthon jó kávét ihassunk, minőségi szemeskávét kell vásárolnunk. Innen indul a mese, s hogy hogyan tovább, már csak rajtunk múlik.

 

kávé kávéfőző barista
Egyértelmű, hogy rossz szőllőből sehogy nem lesz jó bor, mégis igen kevesen gondolunk bele, hogy mitől is lesz minőségi a zöld kávé és hogyan hat a szállítás, feldolgozás, pörkölés a kedvenc italunkra? 

A szent Grá… gép! Másik hozzáállás a kérdéshez, hogy egy jó kávéhoz jó gép kell. Megfelelő eszközökkel, minőségi gépparkkal a kávénk is jó (jelentsen ez bármit) lesz. Mert lehet magyarázni kávébabról, kétbalkezeségről, bármiről, ha nincs min elkészíteni, nincs is miről beszélni. Lamarzocco+Ek, és a világ megmenekült! Egy jó gép a viszonylag kaki kávéból is kihozza a maximumot, s lényegében ez az alapja a jó presszónak vagy filternek. Ha ott az EK az asztalon, majd kiválogatódik hozzá a kedvenc kávé is. Legalábbis ez is lehet egy szempont…

 

kávé kávéfőző barista
Kell az űrhajó, vagy jó lesz a bicikli is, ha a sarki boltból szeretnénk hazahozni két liter tejet? Az attól függ: gyorsan, akarjuk hozni, vagy olcsón, esetleg stílusosan? Nagyon nem egyszerű ez a kérdés sem.

Tudás alapú megközelítés. Jelenleg én úgy gondolom, a „hogyan” egy olyan szelete a jókávékészítés tortájának, amivel a legegyszerűbben maszatolhatjuk össze a képünket. A tudás, amit a barista tud, és aminek a birtokában a „jó kávé” bagatelnek tűnő terminusát szálakra tudja szedni. Ez az az információhalmaz, ami után dönteni tudunk, hogy egyáltalán akarjuk-e ezt vagy azt a gépet, kávét, italt? Ugyan ez az a tudás, amivel megfelelően állunk a gép kezeléséhez, a hőfok kiválasztásához, az extraktációs időhöz és megannyi kérdéshez, aminek a végeredménye: a jó kávé.

 

kávé kávéfőző barista
Nem kell ahhoz egy barista világbajnok, hogy tanácsot kérjünk az otthoni kávézáshoz, de ha már itt van, azért meg lehet kérdezni. Dale Harris szerint például elsődleges, hogy a kávézók baristái minél többet kommunikáljanak a vendégekkel, mert csak így lehet az évtizedes rossz beidegződéseket lecsiszolni a kávékultúra márványtestéről. És milyen igaza van!

 0
Tovább

Őrlőteszt: Wilfa svart Filter Grinder

Wilfa FIlter őrlő rövid bemutatása - videjó!

A norvégiai cég kifejezetten filteres kávékhoz, illetve moka főzőhöz ajánlja ezt a típust, presszó finomságúra nem is tudjuk állítani a kúpos késeket.

 A videóban olyat mondok, hogy "antisztatikus", ami természetesen marhaság, az egyetlen felróható gondja a kis ketyerének, hogy kissé sztatikus, így tapad rajta az őrlemény. Mi már használjuk egy ideje a kávézóban, tetszik nekünk, ár/érték arányát tekintve is remek választás, de amúgy sem kell szégyenkeznie a kis őrlőnek. Íme:

 0
Tovább

Rövidkv, avagy a Kávé és főzője

blogavatar

Még egy blog, ahol kávé címszó alatt a szerző önmagáról pukkantgat el kisebb-nagyobb lufikat. Ejj, de azért lesz szó kávézókról, kávékról és minden firlefrancról, ami egy kávészeretőnek érdekes lehet. Elöljáróban talán még annyit, hogy: igen, szeretem a kávét, leginkább a rövidet, inni is, főzni is, és a történeteket is, írni is, a kávézókat is – azokat nagyon – a kávéfőzőket, a különféle kávés kütyüket, és úgy általában a k és a v betűket. Ha tetszenek az írásaim, teccikeld, esetleg örvendeztess meg egy megosztással.

Utolsó kommentek