POD-os történet 2.

Tecnosystem Blitz 207

Újabb szinte hibátlan készüléket sikerült kihalászni az ukrajnai használt piacról. Nagy öröm ez még mindig. A csomagolást tizedjére is ugyan azzal az izgalommal bontom le, mint hatévesen a karácsonyfa alatt az ajándékokról. Az alábbi sorok kb. kizárólag dícséretet tartalmaznak, pedig az ilyesmi igazán nem szokásom.

POD Tecnosystem használt gép
Egy dolgot tud, de azt kitűnően

Volt már ilyesmi POD-os gépem, az egy Magic Coffee volt, amit anno Debrecenben használtam. Az a gép volt az első kapocs a POD-os világhoz. Azóta sokféle gép megfordult nálam, de a Tecnosystemre mindig vágytam. Magát a belső felépítését jól ismerem, nem éppen egy ördöklakat, de nem is kel annak lennie. Ami a jó kávét biztosítja, adva van: egészen nagy és súlyos  belső fűtésű réz kazán, minden része, amivel a POD érintkezhet jó hőtartású fémből készült. Az emelőszerkezet egyszerű, szintén robosztus felépítésű, összességében az egész gép elpusztíthatatlan hatást kelt. Külsőre nem éppen egy iparművészeti csoda, ízlés dolga, de egyértelműen nem otthoni környezetbe szánták. A porfestett fém burkolat, a lemezből hajlított befogató kar, a rozsdamentes csészemelegítő fedél, a kapcsolók mind tisztességes munka, de minden finomság nélkül. Kis kávézóban, irodában funkcionálhat legjobban. Nem tudom, mi lehet ennek a pontos oka, de gőz funkció nics. Ezt én azzal tudom magyarázni, hogy a Blitz szériát konkrétan olyan helyekre szánják, ahol a gyors egymás utáni kávéfőzés illetve forróvíz adagolás a fontos. A víztartálya 5 literes, ha üres a tank, egy biztonsági relé lekapcsolja a gépet (konkrétan egy kis mérlegen ül a tartály). A legszebb része a készüléknek mindenképpen a csillogó krómozott főzőfej és a POD-ot tartó csőrös kar, mögötte a tükröződő acél felülettel.

POD Tecnosystem használt gép
Robosztus gép

Összehasonlítva a Spinel termoblokkos gépeivel két nagyobb különbséget említenék (a termoblokk-kazán ellentéten kívül). Az első a POD befogatásának erősségét szabályozó megoldás. Míg a Spinelnél ez csavarhúzó nélkül szabadon elvégezhető bármikor a főzőfej elcsavarásával, addig a Tecnosystemnél egy csavar oldása után adódik erre lehetőség. Ez nyilván annak köszönhető, hogy ezeket a gépeket egy konkrét POD forgalmazásához szokták beüzemelni és így nem állítgatják naponta. Nem nagy ügy, a Spinel megoldása praktikusabb otthon, a Blitzé biztosabb a napi sok lefőzés esetén. Másik különbség a POD befogatása illetve a kifolyó rész nyitása. Ebben a kérdésben is előjön a mire-szánták-a-gépet logika. A Spinelnél a befogatás alap esetben zárva van, ez jót tesz az egész rendszer hőstabilitásának és minden alkatrészt melegen tart. A Blitz alap esetben nyitva van, ami lehet, hogy praktikusabb, amikor folyamatosan működik egy gép, és ebben az esetben az átmelegedéssel sincs gond. Mondjuk otthoni körülmények között zárva is tarthatjuk a fejet, végülis ezen nem fog elvérezni a Blitz.

POD Tecnosystem használt gép
Ízlés dolga, szerintem szép ez a főzőfej. Egyszerű mechanika, mindenhol fém és króm. Csak a vaku...

Összességében azt mondhatom, hogy egy igazán robosztus, otthoni felhasználásra is nagyszerű gép a 207-es modell. Ha le tudunk mondani a gőzölésről, vagy megoldjuk másképp, akkor jobb dolog nem is történhetne egy POD-dal, mint hogy a Blitz „szájába” kerül.

Némi negatívumot azért csak összekaparok a végére. Én egy állítható termosztátot kifejezetten hiányolok, hogy legalább a robusta és arabica között lehessen váltani hőfokot. Állítható OPV tudtommal nincs a gépben, ennek hiányát annyira nem látom, mágnesszelep viszont kettő is akad - egy  elveszi főzés után a nyomást, egy pedig a forró víz adagolásakor nyit. Már a sokadik Tecnosystem gép ez nálam, és itt is tapasztalom, hogy a fej hajlamos a csöpögésre. Nem drámaian, hanem azon a sunyi módon, hogy az ember nem tudja eldönteni: hozzá kellene ehez nyúlni, vagy nem? Régebbi példából okulva én azt mondom, amíg valakit nem zavar, addig nem érdemes foglalkozni vele. 

Ami az árát illeti, nos az igen érdekes dolog. Egy debreceni barista szaküzletben láttam álleszakító 245 ezres árcímkével. Nyilván ez annyira sok, hogy bottal sem piszkálnám. Az ukrajnai POD-os kávé forgalmazók kihelyezett gépei viszont a használt oldalakon már abszolut jó áron beszerezhetőek. Persze egy ridegtartásban használt és elhasznált gép már csak fémhulladéknak jó, de ha nagy baja nincs (anyagfáradás), akkor a tömítések cseréjén kívül más problémára nem nagyon kell számítani egy tízéves példánynál sem.  

POD Tecnosystem használt gép
Nagyon jó a szerelhetőség, a burkolat 6 csavar oldásával egyben levehető. Itt is az a ronda víztartály... Jól látszik, hogy a gép belseje némi portól, az illesztéseknél előforduló letörölhető felületi rozsdafoltoktól eltekintve nagyszerű állapotban van. Ne feledjük, használt gép. 

 0
Tovább

Miért ne vegyél kávéfőzőt, és milyet?

Élet a fórumokon, dilemmák használt és új gépek körül, tapasztalás és hit.

Kávét iszol? Otthon magad főzöd? Érdekel, hogyan működik és mitől lesz jó a presszó? El tudod dönteni, mennyi ér egy jó gép? Érdekel, mitől jó egy kávéfőző? Hiszel a dzsedikben? Fehér vagy fekete? Engem is.

Nos, már egy hónapja (huhú, egy egész hónapja...), hogy ilyen-olyan okok miatt napi szinten foglalkozom otthoni kávéfőzőkkel. Könyékig túrtam különféle gépekben és megmerítkeztem magyar, orosz, angol és ukrán nyelvű fórumokban. Úgy érzem, van mit mesélnem azoknak, akiket érdekel ez a téma.

De most nem erről fogok beszélni, hanem a háztartási kisgépek körüli mizériáról. Kezdjük ott, hogy mindig is vonzódtam a technikához. Gyönyörködtet a mechanikus alkatrészek funkcionális kidolgozása, a mérnöki munka – fém és áram – szoborszerű megtestesülése. Már az mosolyt csal az arcomra, ha kézbe foghatok egy finoman kidolgozott réz kazánt, vagy súlyos főzőfejet. Persze nagyon is emberi az, ahogyan viszonyulunk másodlagos környezetünkhöz, az alkotó és teremtő attitűdök kiegészülnek a jobbítás, fejlesztés és végső soron a gyógyítás, megóvás ösztönszerű mozzanataival.  A szerelés nem áll olyan távol a szerkesztéstől, mint ahogyan a gányolás is megfelel a félcmunkának. A kávéfőzés aranykorának bronz-alu-réz lapjai illér kávéból hidegen csöpögtetett tintával lettek kilenc báron teleírva.

kávéfőző PID használt gép
A háztartási kisgépek mögött rejtőző igazság olykor ujjnyi vastag keserű pirula

Ám a hobbista kávébuzi élete nem csak kávé és móka. A vallásos hevületről, amely egyik-másik bojlerfajtát, darálási metódust, vagy főzési technikát illeti, már korábban írtam. Mindenki a lehető legjobbat szeretné a pénzéért, ez tiszta sor. Mindenki munkáját értékelni kell, ez világos. A szaktudás, a felújításba fektetett munkaórák forintosíthatóak, ez is rendben van. Minden dolog annyit ér, amennyiért el lehet adni – kereslet és kínálat általában szépen beárazza egymást, és itt az egyszerűség kedvéért ne az Észak-koreában megvalósult tökéletes gazdasági modellből, hanem a mi, kínnal vérrel megtanult, ezer kutya rágta nyugati kapitalizmus-próbálkozásunkból induljunk ki.

Mert ugye nem mindegy, hogy kik és mit és mennyirét, hogy néz ez ki, és újvagyhasznált, és egyáltalán, mi a fene kerül 20 ezerbe egy PID-en?!

De hogy a viharba jön ez ide?

Pálda: Sanyi szereti a jó kávét, és a szőr is feláll a hátán a munkahelyi automatás gép libafos löttyétől, a kotyogóját meg unja. Sanyi értelmes összeget keres havonta, de bőven nem dobálózik a pénzzel, mert nincs mivel. Sanyi szeretne egy jó kávégépet, hogy a reggelei neki is úgy induljanak, mint az Omniás pasinak a reklámban. Sanyi nem egy megátalkodott cibetmacska-troll, de azért szereti használni a google-t és utánaolvas a dolgoknak, nagy vonalakban képben van a kávéfőzők terén. Sanyi nem irtózik a használt termékektől, de illúziói sincsennek: csak olyan gép jöhet szóba, ami nem eleve ipari hulladékként kezdi nyomorúságos életét a hipermarket akciós kínálatában, hanem lehetőleg már ránézésre is bizalomgerjesztő: Sanyi nem lesz a marketingsámánok áldozata. Na most Sanyink látja, hogy az egyik legnépszerűbb márka legnépszerűbb terméke a Gaggia Classic (hát már csak még becézése is van: gumikacsa, gyalogbéka stb.!), ezért elhatározza, hogy szerez egyet. Sanyi meglepődve tapasztalja, hogy alig van eladó használt, és nem hogy olcsóbb, mint a boltban az új, de akár ugyan annyit is kérnek érte.

kávéfőző PID használt gép
Kávét? Teát? Mindkettőt egyszerre?

Emlékezzünk: Sanyi nem azzal fekszik és kel, hogy értekezéseket olvas a különféle kávécserjék extraktálásához szükséges hőfokokról, de még csak ezt a szót sem használná társaságban túl magabiztosan. DE azt azért tudja, hogy a főző egy dolog, kell a jó daráló, tamper, kísérletezés, az alapokkal mondjuk, hogy tisztában van. Viszont nem vágja kapásból, hogy az ő reggeli egy csésze presszójához miért ajánlott legalább 3 decis bojler.  Sanyi furán néz a fórumokon, pocok ő a lisztben, hal a szatyorban. Sanyi nem érti az elhangzó varázsszavak felét sem, de már bízik, hinni akar, lassan hisz is, neadjisten kérdez is.

Mert ezt másképp nem lehet. Ha valamit tanultam az eltelt egy hónap sűrű kávéfergetegében, az az, hogy sokkal „Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes.” Mert ugyan mivel magyarázható, hogy egy fórumos által tuningolt tízéves használt modell jobb, akár sokkal jobb, mint a jelenlegi boltban kapható új? De hogy még a nem tuningolt, csak felújított gép is jó eséjjel – anyagminőségben,  hőstabilitásban – köröket ver a a gyári „fejlesztésre”? Horror. (Akikre gondolok, azok bőven szakemberek.)

Persze, aki erről az egészről semmit nem tud, boldog ember: besétál a boltba, megveszi a gépet, hazamegy, örül... egy ideig. Aztán jönnek a gondok. Vagyis jöhetnek. Nem hétszentség. De Sanyinak biztosan fájna, ha látná, hogy Pista a tuningolt csúnyácska Baby-vel jobb kávét tol az orra alá, mint amit ő otthon az új Classic-kal varázsol. Sanyi megutálná Pistit egy életre. Sanyi ezért elhatározza, szív még magába némi tudást a netről, elutazik a Dagobah rendszerbe némi továbbképzésre, majd vesz egy gépet, ami PID-elt, akár rézcsőtuningos. Legyél Te is olyan, mint Sanyi. kávéfőző PID használt gép

Vagy ne.

Sajnos a háztartási kisgépek piaca eléggé visszásan fejlődik: egyre csinosabb, hívogatóbb, sokszínűbb, szagúbbak a termékek kívülről, egyre böszmébb a marketing-buzogány, amivel a vállalatok igyekeznek minél nagyobb célközönséget eltalálni, és ezzel együtt egyre kevesebb pénzt költenek a tartalomra. Nem törvényszerű, de bőven van rá példa. Az olcsósítás, a piaci verseny, a tervezett elavulás, a fogysztói társadalom pörgetése ritkán eredményez olyan ipari szemmel nézve is jóféle terméket, mint pl. a Gaggiák voltak egészen a 2015-ös évig. És ez nem gyermekriogató mese, hanem tény.

És hogy mi lesz jövőre? Drágább lesz a régi, mint az új, esetleg használt kávéfőző maffia alakul? Nem tudom, de egy dolog biztos: a kávébuzi önérzetes fórumozó.

Szép és jó tuningokról ITT és ITT lehet olvasni.

 0
Tovább

Franciska és az olaszságok 

Francis Francis X1, Tecnosystem Magic Coffee alias Blitz és pár használtpiaci rossz tapasztalat

Akkor kezdem a rossz hírrel.

Miután megírtam, hogy idehaza - Ukrajnában - könnyű kifogni az interneten használt, ámde kifogástalan állapotú olasz kávéfőzőket, sikerült ennek az egyenletnek a másik oldalát is megtapasztalnom. Nyilván nem nagy valami, hogy rengetegből sok a rossz is, csak ugye az én hobbista elképzeléseimnek sólyomszárnyai ezzel erősen szurkosak lettek. használt gép felújítás Francis Francis POD TecnosystemA szörnyűség egy Brasilia Poddy képében csapott le rám "ukrán karácsony" másnapján. A képek alapján bíztató vételről hamar kiderült, hogy az ipari méretű gépezet lelkét már többször visszahozták a halálból, mielőtt hozzám került. Az, hogy a robosztus főző két OPV-je kókadtan, teflonszalaggal kapaszkodott a réz kazánba, a keszekusza vezetékelés, a hiányzó csavarok, a szilikonnal felragasztott kapcsolók még valahogy javíthatóak, de a fő vízvezeték végérvényesen megadta magát, menetes végével beletörve a kazánba. Az eladó állítja, minden rendben volt, még a dobozban is főzött vele kávét, amíg a postára vitte... háát persze.  Nno mindegy, bukom a postaköltséget, megy vissza a gép oda, ahonnan jött - az egykoron büszke Brasilia jelen állapotában fémhulladéknak tökéletes. Pedig igazán izgalmas gép lenne: mint említettem, két OPV felel a kávé és a forró víz adagolásáért, réz kazánja erősen ugyan úgy fest, mint a Tecnosystem féle bojler, háromjáratú szelep, és egy külön cső, ami érzékeli, ha kifogy a víz a tarályból - ilyesmit eddig még nem láttam. használt gép felújítás Francis Francis POD Tecnosystem

De ennyi elég is a rosszból, nézzük, mit kapunk, ha rálicitálunk egy gyanúsan olcsó Francis Francis X1-re. Az eladó szerint a gép újszerű, sosem használták. A képeken látszott, hogy dobozában van, a csepptálcán még rajta a fóliázás. Aki nem ismerné Luca Trazzi csodásan egyedi tervezésű design főzőjét, annak elmesélek egy rövid történetet: jelenlegi új készülék ára 550 euró körül alakul... Ez sok. Sokkal több, mint amennyit csuklás nélkül hajlandó lennék fizetni POD-os rendszerű gépért, ha történetesen lenne annyi pénzem.használt gép felújítás Francis Francis POD Tecnosystem Ez már bővel egy jobbfajta PID-es új gép ára, vagy egy használt, csodásan felújított PID-es bármi plusz daráló ára. Ezért is gyanakodtam a töredék ár miatt, még úgy is, hogy idehaza a POD-os gépeknek nincs becsülete (nem uvázsálják). De leszámítva egy kis intermezzót, kellemesen csalódtam. A gép valóban  új állapotában került elő a dobozból, volt is öröm. Sajnos állhatott valahol huzamosab ideig, ezért a kazánját át kellett mosnom, ennyi azt hiszem belefér.

Franciska gyönyörű teremtés, kecses, mégis magabiztos kiállású, igazi Olasz remekmű: ha szépen kérjük, remek kávét főz, tűz az van benne, de nem tökéletes. Ó, amikor először van a forma, és utána a fejvakarás, hogy hogyan is kellene összerakni, álomból kávéfőzőt csinálni? És bizony, a feladat nem sikerült csillagos ötösre, pláne, hogy itt-ott látványosan spórolniuk kellett a mérnököknek. Két dolgot tudok elképzelni: signore Luca Trazzi tiszteletdíja a kész termék vételárának olyan tetemes részét teszi ki, hogy olyan haszontalan csecsebecsékre, mint kazán, csavarok, vagy szűrő, már nem futotta. Vagy egyszerűen Francis-éknál a péntek délutáni mítingen valaki valamire álmosan rábólintott, amire nem kellett volna. Hogy négy pici önbehajtó csavar (számorez) tartja a helyén az egész felső részt/csészetartót? Komolyan gondolták, hogy a kávépogácsát érő víz terítéséért felelő szűrőt egy lazán kijuggatott, ellapított tíz filléresből oldják meg? Hát nehéz lett volna a hőfokmérő skáláját nem ferdén berakni, hogy ha már mutatja a hőmérsékletet, akkor azt pontosan mutassa? Az újabb modellnél ezt a részt elegánsan úgy oldották meg, hogy 80-fok után egyszerűen egy csészét rajzoltak a skálára, utánna pedig gőzt, a júzer ne érdeklődjön, a termosztát úgy is teszi a dolgát. Ejj, hát az ipari remek Gaggiák után ez minimum furcsa. Gyanítom, ez az igazi olasz, nem a milánói Classic. Még egy észrevétel arra, hogy Franciséknál mennyire nem tudták eldönteni, hogy kávéfőzőt gyártanak, vagy szobrot: a készülék kezelő panelje valódi, vastag rozsdamentes acél, súlyos, gyönyörű darab, a billenő kapcsolók is igazán szépek. A középre biggyesztett filléres műanyag hőfokmérő ebben a formában inkább ne lenne ott... Nem tudom, kitört volna-e a cégben a parasztlázadás, ha a panel mondjuk nem fél kiló fémből készül, csak negyedből, cserébe a kazánra kicsit több anyagot szánnak? Számomra meglehetősen érthetetlen döntések ezek. Mert pl a hőfok stabilitásáért nem szimpla termosztát felel, hanem egy kis potméterhez kapcsolódó, ezáltal állítható jeladó kapcsolgatja a fűtést, egészen jó hatásfokkal. használt gép felújítás Francis Francis POD TecnosystemA belső fűtésű kazán, bár nem réz, de meglehetősen termetes, így semmi gondot nem okoz egy presszó, vagy akár hosszú kávé lefőzése a gépnekhasznált gép felújítás Francis Francis POD Tecnosystem (úgy tetszik, a kazán ebben az esetben is csereszabatos az általam igen megkedvelt Tecnosystem réz kazánjával, épp csak a gőzcsap áll rossz szögben). Apropó réz kazán: párezer forintért vásároltam egy leharcolt Blitz 106-ot, alias Magic Coffee-t. Jelenleg tart a teljes körű felújítás, ami ebben az esetben nem tömítés cserét jelent, hanem teljes szétszedést, takaríást, vízkőoldást, súrolást, csiszolást, gittelést (kittelés?), újrafestést, és összerakást. Egyenlőre nagyon messze még a vége, de a szögegyszerű kis szerkezet kazánja annyira csodásan fest, hogy muszáj életet lehelnem bele.

A végén talán még meg is tartom.használt gép felújítás Francis Francis POD Tecnosystem

U.i.: Franciska eladósorba került, remélhetőleg szerető és megértő társra talál (jófogás). Jelenleg a reggeli kávézásomat hivatott megszépíteni, de ezen felül tényleg újszerű gép, amire jó ránézni. 

 0
Tovább

Kávéfőző hitviták: PID-eltem és miért is vagyunk hajlandóak fizetni?

Alább néhány kevéssé rendezett gondolatot közlök az otthoni karos kávéfőzők és vásárlóik belső világáról. Szubjektív és keresetlen szavaimmal sem megbántani, sem tanácsot adni nem szeretnék.

PID használt gép kávéfőző Gaggia

Amikor kissé jobban beleástam magamat az otthoni kávéfőzés rejtelmeibe, még nem sejtettem, milyen mélysége van a témának. Kezdetben vala a drága kávé = jó kávé csecsemői elképzelés. Sokan teljesnek nevezett életet képesek leélni anélkül, hogy akár halvány gőzük volna arról, hány fajta kávécserje létezik, vagy urambocsás hogyan néz ki maga a növény. Ezeket az embereket valószínűleg sosem zaklatta fel a kávéfőző bojlerének anyaghasználata, nem kaptak idegrohamot, ha a szemük láttára citromsavaztak alubojleres Gaggiákat. Az ilyen emberek azt hiszik, a kávé olyan, mint az uborka, vagy a karalábé, egyik mindegy, mint a másik. Ezeknek az embereknek sosem tűnik fel, hogy minden második kávéfőzőben ugyan az a technika (némi túlzással persze) variálódik, nagy eséllyel egyazon gyártó alkatrészeit árulják kisebb módosításokkal különféle csomagolással mindenféle brand alatt. Az ilyen ember, aki már túllépett a kotyogón, ránéz a készülékre a boltban, az ára mellett esetleg megszemléli a gyári adatokat – nyomás, teljesítmény (hahh), méretek – majd vásárol: mint az állatok.PID használt gép kávéfőző Gaggia A sznob barista szaküzletben, a proli a hipermarketben. Mit tudnak ezek a szegények arról, mit jelent őrlemény minőség, helyes tamperelés, optimális nyomás, kávéfajtának/keveréknek megfelelő csapolási hőmérséklet. De tegyük fel, elvetemültebb kávé kedvelővel van dolgunk, aki már utána is nézett ezeknek. Nem sajnálta a pénzt egy valamire való új főzőre és főleg nem sajnálta a pénzt egy valamire való darálóra. Emberünk még egy tampert is beszerzett a patikamérleg mellé, ezzel teljesen felkészülve egy jó kávé lefőzésére... de ekkor valaki felteszi a kérdést: nem félsz, hogy az acél bojler hőingadozásai miatt keserű lesz az arabica? Belső fűtőszálas, vagy külső? Krómozott bronz a szűrőtartód? PID használt gép kávéfőző GaggiaTe biztosan meg akarod inni a sok lepattogzott krómot? Vagy ami már megahorror, és távozztőlemsátán: termoblokkos gépet vettél??? A balga. Gyaúr. Hitetlen. Mit tud az ilyen a Réz Kazánok híveiről és örök harcukról az alubojleres használt PID-es Gaggia Classic-osokkal (megint túlzok)? Egyik másik fórumra tévedve az egyszeri kávézónak az az érzése támadhat, hogy végleg sötétségbe borulna a világ, ha a crema vastagsága nem adja ki... és ebben bizony van is valami.

PID használt gép kávéfőző GaggiaMert itt kezdődik a lényeg, itt válik el az ocsu a búzától, a kávéiszogató a kávét homofób módon lájkolótól. Nyilván nem véletlen, hogy magyarországon nagy rajongó tábora lett a használt klasszikus Gaggia gépeknek. Ezen belül is a háromjáratú szeleppel, OPV-vel (túlnyomás szelep) ellátott modelleknek. Ezekben a készülékekben „még volt anyag”. (más készülékekben is „van anyag”, de a Gaggiások fanatikus tábora pont jó a példához). Érdekes, hogy maga a cég is kínál és kínált egyszerre több féle modellt ugyan azzal a kazánnal, csak ahogy haladunk a paletán az olcsóbbak felé, eltűnnek az állítható szelepek (OPV, szolenoid), kicsivel gyengébbé válik a pumpa (17,5 vs. 15 bar). A gépezet borításán kívül a kifolyó csőrét is műanyagra cserélik –gondolom egy ilyen marhasággal is milliókat lehet spórolni. Hogy mindezektől rosszabb lesz-e a lefőzött kávé? Természetesen... hiszen aki olcsóbb főzőt vesz, az nyilván a kávén is spórolni fog. PID használt gép kávéfőző GaggiaDe mi van akkor, ha egy termék olyan jól sikerült, hogy a használt piac évtizedek után is bőségesen dobálja fel a kifogástalan állapotú, ám az újnak felébe, harmadába kerülő csúcsmodelleket? Mit tegyen a kávézás iránt elhivatott laikus? Vegyen egy jó nevű új főzőt egy havi átlagkereset kétszereséért, vagy annak a harmadáért egy szépen felújított, PID-el ellátott használtba fektessen? Hisz ezek az újak már a tervezett elavulás profitlelkű isteneinek könnyűfém poklában fogantak – évszázados technika csillivilli ruhába bújtatva. (Megnézték-e valaha a boltban a sok jóáras főző szűrőfelfogatását? PID használt gép kávéfőző GaggiaA kívülről szépen fénylő fémruha alól kikandikál a bakelit bajonett, maga a horror. Ilyet még a legolcsóbb régebbi Gaggiákon sem nagyon látni.) Persze, egyfelől pénzkérdés a dolog. Aki nem teheti meg, nyilván nem is igen fog kardot rántani az elérhetetlen, sokszázezres gépek mellett, még ha vágyik is rá. (elgondolkodtak már azon, miért iszunk pezsgőt szilveszterkor, amúgy pedig nem különösebben? A pukkanás miatt? Vagy mert pálinkával csak a parasztok koccintanak? Tudna a tescos pezsgő jobban ízleni, ha Dom Perignon-lenne a cimkéjén?)

PID használt gép kávéfőző GaggiaMivel ez nem egy tudományos értekezés, és amúgy sem fogok semmi különösebb konklúziót levonni, most és itt vallom be: nemrég megPIDdeltem a Gaggiámat. A biztonságra persze ügyeltem, és igen óvatosan, alaposan megfontolva tettem mindezt. Azt kell mondanom, nem bántam meg. Pedig ebben még csak egy vacak OPV sincs, mégis jobb kávét főztem vele elsőre, mint nélküle. Persze szívtam rendesen, mert ugye irodalmtudományi tanulmányaim közben nem ragadt rám túl sok elektronikai tudás, de a végén csak összekötöttem azt a hat drótot helyesen. Az is sokat segít, hogy manapság a neten percek alatt beszerezhető bármi. De tényleg: bármi. Hőérzékelő K-elem, termopaszta, vagy műkutyagumi, tökmindegy. (Ebből a szempontból nem sajnálom, hogy nem csak karikával, fakockával és sárral játszottam gyerekkoromban, hanem beleszülettem ebbe a csodálatos informatikai világrobbanásba, még ha vágyik is a szívem az 1900-as évekbe.) És ami nincs a neten, az van itt a pjánéj bazáron, tíz lépésre mellettem. Az is csodálatos, hogy egy olaszországi gép, ami hozzám Dnyepropetrovszkból került Ungvárra, kapott egy PID-et Guangdongból, hogy így tovább vándoroljon Magyarországi új tulajához. Jó dolog ez, ha az ember szereti a kávét, szeret bütykölni, és még örömet is szerez ezzel, remélhetőleg nem csak magának.

 0
Tovább

Használt és jó olasz elfogadható áron Ukrajnában? Létezik.

Életem első vezetőképzőjének megtartása után itt az ideje, hogy beszámoljak a kis Euromatikról. Talán gördülékenyebb lehetne a szöveg, ha elnevezném valahogy, de ez az eljárás - nevet adni a tárgyaknak - sehogyan sem akar szokásommá válni. Elsőre úgy terveztem, mivel sok időm nem volt még a gépre, elintézem ezt a bejegyzést pár képpel. Végül néhány dolgot mégis elmondanék az első tapasztalatok alapján. használt gép Euromatik POD
Lehet puszta véletlen, de az eddig Ukrajnában vásárolt használt kávéfőzőim mind kiváló állapotban kerültek hozzám. Bár ez csak a negyedik gép, így nem vonnék le messzemenő következtetéseket, a dolog mindenképp érdekes számomra. A teóriám az, hogy az ukrán vásárlók között sok az olyan, aki egész egyszerűen nem használja a drága kávéfőzőjét valamilyen banális ok miatt. Semmi sem magyarázza, hogy olykor huszad áron találni újszerű olasz gépeket. A legutóbbi Tecnosystem 10 évesen került hozzám. Látszott rajta, hogy használták valamennyit, majd ahogy volt, eltették. Árulkodó volt a víztartályában lévő gyári drága kétkomponensű vízszűrő betét, valamint a kosárba beleégett zacc is. A nevetséges áron vásárolt minimum 10 éves Gaggia Baby Millennium kazánjában szinte alig volt vízkő, ami két dolgot jelenthet: vagy mániákus módon odafigyeltek, hogy kizárólag lágyított ligeti fecske könnyével használják, vagy, de facto, alig használták a főzőt. A POD-os gépek viszonylagos ritkasága és a POD-ok viszonylagos drágasága is meglátszik a használt gépek árán. Valószínűleg a kutya sem veszi ezeket itthon. használt gép Euromatik PODPersze ez az én szerencsém.
A kis Euromatik (azért írom, hogy "kis", mert az eddigi szupernehézsúlyú társaihoz képest csak váltósúlyban indulhatna) vegyes érzéseket keltett bennem elsőre. Az én szememben a bizalom első forrása egy kávéfőző esetében a súly (ó, nagyonképzavar). A második érdekes dolog a kívül látható anyagok milyensége. Nos a fekete főző mindkét dologban mutat némi felemásságot: van súlya, de egy kicsi még elkelne. A szűrőkosár rögzítésekor a kar elcsavarásához akaratlanul is megtámasztom a gépet fél kézzel - nem igazán elegáns. A másik dolog a kifolyó csőre. Nos, itt nem tudom szebben leírni: az bizony műanyag. Igen, jól olvassák. Nem tévedés. Műanyag. Ejjnye, a teremburáját, ezt meg hogy nem vettem észre, mikor a hirdetés képeit néztem huszadszor is? Hiba. Persze nem kétlem, hogy van, aki túl tudja tenni magát a felsorolt két dolgon. Lehet élni fém kifolyó csőr nélkül is, ugye, csak minek? 

Miután kipuffogtam magam a csőr és a súly problémáján, jobban szemügyre vettem a gépet. A képekről nem tűnt fel, hogy kissé átvariálták a tervezők a megszokott kezelőszervek elhelyezését. Ahol más készüléken a gőzkart keresnénk, ezen ott találjuk a főzés indítóját.használt gép Euromatik POD Ahol pedig a csapolás gombja után matatnánk, ott a gőz/forróvíz választó gombot találjuk, Kissé komplikált megoldásnak találom ezt az elrendezést, de kétség kívül eredeti megoldás. A gép jobb oldalán a tárcsa elforgatásával nem egy csapot engedünk meg, hanem két kallantyút bizgerélünk. Ha jobbra tekerjük, jön a kávé, ha balra, akkor gőz, vagy forró víz.A mellékelt képen jól látszik, mennyivel bonyolultabb lett ezzel a szerkezet. Nos ige, még mielőtt főztem volna egy kávét, levettem a tetejét, hogy belekukkantsak, mi lakik a burkolat alatt. Egyenlőre nem lettem okosabb a kazánnal kapcsolatban.használt gép Euromatik POD Nekem alumínium termo blokknak tűnik, de csak tippelek. Ha az, ekkorát még nem láttam. A vizet egy szép nagy ULKA szállítja. Az anyaghasználat, a vezetékek és úgy általában az egész belső szimpatikus és ugyanolyan megbízhatóságot sugall, mint bármelyik Saeco, vagy Tecnosystem. Maga a POD befogatása is érdekes megoldás: a szűrőtartó és a kar a géphez van rögzítve. Ránézésre olyan, mintha letekerhetnénk, de a mechanika csak nyitni és zárni engedi a szerkezetet. Két spirál vájatban mozog az alsó szűrő és a kifolyó fel le, így szorítva be a POD-ot a felső szűrőhöz. A termo blokk sejtésemet igazolhatja, hogy a gép rekord idő alatt fűt fel, elhiszem a matricának az 1270 Wattot. Komolyan mondom, másodpercek alatt bevetésre kész a kis Euromatik. Van a gépben túlfolyó szelep OPV (avagy biztonsági szelep) is, a felesleges nyomást a víztartályba engedi vissza, de még hogy! A Gaggia Baby köpködött, mint egy kocsis, ez hatalmasakat prüszköl, szörcsögi vissza a forró vizet. Igazán bájos.
 

Első csapolás.
Mire idáig jutottam, igazából már megszerettem a kis dögöt. Bíztam benne, mint egy szimpatikus idegenben, akinek máris szívesen adnánk kölcsön nagyobb összeget. A kedves eladó mellékelt pár POD-ot, így miután feltöltöttem vízzel, nekiálltam csapolni. Ebben az esetben ugye nem nagy truváj, zacskó kibont, pod be, gomb, illetve tárcsa elfordít, voálá. Ennyire egyszerű. A pumpa berreg.. kávé sehol, de a víz csurog mindenfelől a pohárba. Na mondom, szép. Alánézek, hát a kart persze elfelejtettem eltekerni. Ó, hát akkor mégsem te vagy a hibás. Egy tekerés, még egy tekerés, és másodszorra máris csodás sűrű aranysárga kávé csorog a pohárba, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva.
 

 Ha tetszenek az írásaim, teccikeld, esetleg örvendeztess meg egy megosztással.

 0
Tovább

Rövidkv, avagy a Kávé és főzője

blogavatar

Még egy blog, ahol kávé címszó alatt a szerző önmagáról pukkantgat el kisebb-nagyobb lufikat. Ejj, de azért lesz szó kávézókról, kávékról és minden firlefrancról, ami egy kávészeretőnek érdekes lehet. Elöljáróban talán még annyit, hogy: igen, szeretem a kávét, leginkább a rövidet, inni is, főzni is, és a történeteket is, írni is, a kávézókat is – azokat nagyon – a kávéfőzőket, a különféle kávés kütyüket, és úgy általában a k és a v betűket. Ha tetszenek az írásaim, teccikeld, esetleg örvendeztess meg egy megosztással.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek