Milyen a kávé íze?

Aromát a kávéba, kávét az aromába!

Ha az ember fia (jánya)kávézóban dolgozik, lehet az a legfancybb hely, előbb utóbb szembesül a barista a kérdéssel: ízesített kávétok van?

Nincs.

kávé aroma presszó espresso
Ha valakinek ennyi aroma (íz) nem elég, akkor nyúljon sziruphoz!

 De miért nincs? Nézzük így: a kávé önmagában egy íz. Miért akarnánk keverni? Node. A kávé ital, mint olyan, igazából ízjegyek bonyolult összessége, harmóniája, és itt a hangsúly a harmónián van. Amikor azt mondom, hogy a Brazil kávé alapvetően keserű csokis, kakaós ízű, akkor miért is nem akarom ezeket az ízjegyeket valódi csokival felerősíteni? Egyáltalán, hogyan lehetséges aromatizálni a kávét? No, akkor gondolkodjunk!

Az aroma leginkább vagy a kész kávéitalba kerül, vagy a kávébab feldolgozása során kerül a levesbe. Előző megoldás során a különféle aromák, szirupok, kivonatok kerülnek egy csészébe az eszpresszóval, míg utóbbi megoldás esetében közvetlenül pörkölés után (közben?) aromatizálják a kávészemeket. Szóval mit is tanultunk az aromatizálásról?

kávé aroma presszó espresso
Az élelmiszeripari mérnökök manapság már csodákra (is) képesek
  • vagy a kész italt ízesítjük aromákkal, szirupokkal, cukros izékkel
  • vagy a pörkölést követően kerül az olajos aromapermet a frissen pörkölt kávéra, ami magába szívja azt

Mivel? Mivel sokan kérik, ezért nyilván van. Komolyabbra fordítva: az aromák lehetnek természetesek és kémiai úton előállítottak. Hogy miért lesz egyik vagy másik adalék káros az egészségre, ebbe most nem mennék bele, mivel se nem értek hozzá, se nem szeretném megkapargatni az összeesküvés E-lméletek vékony cremarétegét.

Kulturális különbözőségek

Kinek jutna eszébe, hogy egy üveg minőségi borba bármifajta aromát tegyen? Vagy urambocsáss ízesítéssel javítson egy pohár portóin? Ugyanakkor mézes, fahéjas, vaníliás pálinka gondolatától már nem nyúl a lopótökért a sommelier hogy fejbe verje a vendéget, Gergő is jobb szereti a fahéjas Zubrovkát, mint a tisztát. 

kávé aroma presszó espresso
Van benne minden is, meg még bor is. vagy kávé. Vagy is.

Egy komoly barista véleményem szerint manapság nem szívesen dolgozik aromákkal, ha a kávé valódi ízeit szeretné a vendégeinek kínálni. Itt most tekintsünk el attól a kérdéstől, hogy mi van a rossz minőségű kávékkal, amin már csak javítani lehet…? A mai elkényeztetett kávés világban tucatnyi  minőségi, terület szelektált kávéból válogathatunk, a pörkölés és a feldolgozástól függően pedig szinte végtelen az íz variációk száma, a keverékekről pedig még nem is beszéltünk. A helyzet az, hogy az ízesítéssel amennyit hozzáadunk, annyit el is fedünk abból az igencsak bonyolult folyamat során létrejött ízharmóniából, amit a pörkölőmester a baristával közösen kicsiholt.

kávé aroma presszó espresso
Éééés ott a szirup!

Ok, a presszóba, ha minőségi, inkább ne tegyünk aromát. É mi a helyzet a tejes italokkal?

A jól elkészített tejkrém igazán kellemes harmóniát alkot a presszókávéval, szeretjük is a jó cappuccinot, flat white-ot. Ezek az italok ugyanakkor teljes értékű édességként is megállják a helyüket az én szememben, így az ízesítésüket is másképp ítélem meg. Egy ilyen ital élvezete nyilván nem a kávé, mint olyan feltételek nélküli íz élvezetéről szól, hanem egy másfajta, általában édes ízélmény kereséséről. Ez is lehet trendi, nem véletlen, hogy a nagyobb kávézóláncok előszeretettel állnak elő újabb és újabb ízesített tejes kávékölteményekkel.

Én azt mondom: ha ragaszkodunk hozzá, akkor szirupot a „tejes kávéba” tegyünk, a presszónkat pedig hagyjuk tisztán.

kávé aroma presszó espresso
Miért kellene ebbe bármi más?

 0
Tovább

Otthoni presszógép, most csak 1999 €?

Kell ez? Ez kell a jó kávéhoz?

Technikai elmélkedés egy kávéfőző kapcsán

kávégép presszó kávé technika
Bocsi, Julius, a jó kávéról nekem nem ez ugrik be elsőre. 

Folyamatosan bukkannak fel a jobbnál jobbnak titulált kávékészítő eszközök, presszógépek, kávéital féleségek. De tényleg jók ezek? Mármint ki mondja meg, hogy jók ezek? És kik vásárolják ezeket egyáltalán? Kinek van pénze, 2-3 ezer eurója egy olyan gépre, aminek a használata macerás? Konkrétan a videót elnézve olyan érzése van az embernek, hogy még a fejlesztő is küzd a technikával. Home baristá-k? Vajon mekkora vásárlóerőt jelenthetnek az otthoni kávémesterek, akik önerőből tanulták ki a barista szakmát? És nekik vajon mi a fontos? Mikortól tanácsosabb inkább kávézóba járni, ha jót akarunk? Nézzünk meg egy videót és beszéljünk a valóban előremutató dolgokról.

1999 euro...

Átfolyás mérés:  egy kis átfolyás mérő minden automata gépben van. Hogy most már egy sokezer eurós manuálisba is bekerülhet, erre nehéz nem elmosolyodni. A lényeg az integrált használatában van és a precizitásában van: a pumpa után kötve azt a vízmennyiséget is beszámolja, amit a rendszer eldob, mondjuk a túlnyomásszelep nyitása miatt.

kávégép presszó kávé technika
A legegyszerűbb átfolyás mérő

Túlnyomás szelep (OPV)/ állítható pumpateljesítmény: ez sem egy ördögtől való dolog, hogy állítani tudjuk, milyen nyomású víz érkezik a kávépogácsánkra. Az OPV segítségével belőhetünk egy maximum nyomásértéket, ami felé nem megy a rendszer csapolás közben. Hogy ezt az állíthatóságot miért rejti gondosan el minden gyártó ezer euró alatt a gép mélyére?  Jó kérdés. Egy potméterrel pedig máris szabályozhatjuk, akár folyamat közben is a pumpa teljesítményét, így a víznyomást. Még egy lépés, és egy mikro chippel, megfelelő szoftverrel készen van a nyomásprofilozás. Alig 1999 eurót kérnek ezért a fícsörért, lehet a kasszához fáradni.

Ez most a full tuning, amit Gaggia Classic vonalon el lehet képzelni. Made in Hungária. Hogy mennyire válik be, az a használat dönti majd el. 

Előáztatás: kell, nem kell? Vitázhatunk rajta, de megoldani nem lenne nagy vasziszdasz. Egy rezgő pumpás gép esetében egyszerűen csak a pumpa kapcsolgatásával imitálható, s máris azon gondolkodunk, hogy miért is kell ezt kihagyni?

PID, állítható hőfokok: minden kávégép mizéria csimborasszója a hőfok ingadozás. A PID kontroller is filléres jóság, amit csakazértsem kapunk meg egy használt gépkocsi ára alatt gyárilag. Nem is csoda, hogy a fórumos tuningtippek első számú favoritja. Hiszen ahány kávé, annyi féle hőfokon lesz igazán jó. De ez csak egy dolog, másik, hogy a lomha hőkapcsolók rettenetes hőingásokat hoznak létre a viszonylag kis tömegű kazánrendszerben, így sose tudhatjuk, hány fokos vizet is csapolunk?

kávégép presszó kávé technika
A gyárban ez senkinek nem jut az eszébe? 

Mérleg: az automata gépek egyik előnye az egyszerűség. A programozható gomboknak hála mindig azonos mennyiségű italt csapolhatunk, oda sem kell figyelni. Vagy mégsem? Alapvetően az átfolyás mérő határozza meg, mikor kapcsoljon le a pumpánk. De mi van akkor, ha túl tömör a kávépogácsánk, és az OPV eldobálta a víz nagy részét? Jók a standartok, de van, hogy egy hosszabb csapolás vezet eredményre, mert az adott kávé másfajta őrleményt kíván. Erre is van spanyol viasz, úgy hívják, mérleg. A csepptálcába/ra építve, integrálva a rendszerbe. Akkor állítja csak le a csapolást, ha a megfelelő mennyiség valóban lefolyt a csészénkbe. Egyszerű? Az. Megkapjuk autóár alatt? Á, dehogy.

kávégép presszó kávé technika
És ott a mérleg!

Gőz: a kicsi bojlerek egyik rákfenéje, hogy nem termelnek elégséges gőzt. 3-4 decis kazántól nem is várhatjuk ezt igazán, pláne nem, ha egyszerre több cappuccinot is készítenénk. Van erre értelmes megoldás? Van. Megkapjuk olcsóért? Nem. Pedig egy plusz thermoblok beépítése igazán nem igényel nasa technológiát. Egy kis blokk is vígan ontja magából a príma száraz gőzt, ráadásul kb akármeddig, amíg áram alatt van. Lekapcsolható, így energiatakarékos. Sok helyet nem foglal, plusz egyszerre aktiválható a kávé kazánjával, hogy pro-k legyünk.

kávégép presszó kávé technika
Az okosság a folyamatosan rendelkezésre álló, erős gőz, ami nem befolyásolja a kávékészítést

Á, nem is folytatom, a tabletről már szót sem ejtek, mert minek? De ha van itt valaki, aki kávégépet építene, kérem, írja meg gyorsan. Ott akarok lenni!

 0
Tovább

És miben reménykedhet egy barista?

Kávés szakma, kávé…zó  – miben reménykedhet a barista?

kávézó kávé presszó ízlés
Engem is

Már egy ideje, hogy baristaként dolgozom a Duna parti városkában, gyűlnek lassan a tapasztalatok. Ahogy halad az idő, egyes elképzelések úgy kopnak el, hogy újabbaknak adják át a helyet. Egyre több kávézót látogatok meg, egyre több kávét kóstolok, egyre több baristával beszégetek, egyre inkább látom, milyen mély a kávékultúra. A kékmadárban lassan megvan a napi száz lefolyás, megyeget a tejkrémrajz, kezd rutinná válni sok dolog, amely először gondot okozott. Ki tudja, a végén még lesz belőlem valami? Remélem.

Ahogy magára a kávézás kultúrájára is reménykedve tekintek. Napi szinten kérdezgetik a betérők, miben is áll a presszókészítés, mitől lehet élvezetesebb egy csésze kávé, és igen, csepp a tengerben, de én is igyekszem hozzácsepegtetni a magamét. Lesem a pörköléseket, keverékeket próbálgatok, arányokat igyekszem kikóstolni, figyelem az öregedést, szagolgatom az őrleményeket, tapogatom a szemcséket, méregetek, forralok, kóstolok. Olykor már tanácsot is merek adni…

kávézó kávé presszó ízlés
Annyi minden, tényleg sok dolog kell egy jó csésze kávéhoz is

De tény, a közízlés még mindig a régi képlet szerint értelmezi a Kávét. „Jó” kávé, amelyik erős. „Erős” kávé a testes, rövid presszó. Ez a képlet akkor borul, amikor nagyon tisztelettudóan visszakérdezek: az íze legyen erőteljes, vagy több legyen a koffein? De hát ahány ember, annyi féle ízt érzékel erőteljesebbnek. Gergő barátom egy csipet chilitől is megborzad, de a borsot két marokkal szórja. Akkor neki mi is az „erős”?

Azt hiszem, egy jó barista visszakérdez. Nem mindenáron tukmál, nem dugja el a cukrot a pultról (komolyan, vendégek mesélték!), de jelen van, nem kioktat, de tájékoztat, mesél, beszél, kommunikál. Más lenne, ha a többség tudná, mit is szeressen? Mert az sem egyszerű. Szereted a kávét? Akkor mit is szeretsz tulajdonképpen? A koffein üdítő hatását? A forró ital testességét? A keserűséget? Az erőteljes ízjegyek harmóniáját kereset netán? Mindezt egyben egy –két rövid hörpintésben, vagy egy tejes italban? Hosszú kávéban, vagy presszóban?

kávézó kávé presszó ízlés
Valahogy így: nem kell fellengzősködni, pláne nem kioktatni. 

Én valóban remélem, hogy nem felesleges munka tizenkét féle kávét tartani, hosszú menüt írni, folyamatosan tájékoztatni a vendégeket, vízkeménységet méricskélni... Olyan kulturális jelenléte van a kávénak itt, a Duna mentén, amit hirtelen nem is tudom, mi helyettesíthetne? Valódi szépségét változatossága adja, változatosságot pedig a barista – jó esetben - garantálja. Nem szeretem az újhullámot? Ahhoz, hogy lássam, mennyire izgalmas, akár utálhatom is. Nem iszok cappuccinot, csak szökőévente? Elkészíteni ettől még kifejezetten élvezem. A kávézó kicsit én vagyok.

És, hogy miben reménykedem leginkább? Még mindig ugyan abban. Vannak dolgok, amik nem bírnak megváltozni… Szóval igen. Kávézó. Saját. Vagy legalább részben saját. Remélem hamar. Ha ő is akarja

kávézó kávé presszó ízlés
Tudom-e már, hogy mit vennék a nyakamba? 

 0
Tovább

Őrölj meg party

KoffeinRandi 3., avagy a kávék és őrlőik - minden, amit az őrlőkről tudni akartál…

Jobb-e egy kúpos őrlő, mint egy síktárcsás? Jobb-e a SuperJolly kése a gyári LaSanMarco-nál? Tud a Hario presszóképes őrleményt? Jobb egy ipari használt-, mint egy új háztartási gép? Lehet-e kis kézivel olyat, mint egy benga motorossal? Megtaláltuk a Szent Grált?

Ezek vagyunk mi

A presszókészítés ott kezdődik, hogy kiválasztjuk a nekünk tetsző presszógépet… majd előbb veszünk egy jó őrlőt. Sajnos jómagam is azon buta emberek táborába tartozom, akik saját hibáikból tanulnak. Atyaég, mennyi kávét ellötyböltem, csak, mert azt hittem, jó lesz nekem először a bolti kávé, ott úgy is leőrlik nekem presszóhoz. Hát nem. Vagyis igen, leőrlik, presszóhoz, de az egy dolog. A másik meg a jó presszó. Szóval kell az őrlő, nem úri muriból, nem passzióból, hanem valóban szükségünk lesz rá és pont. No de mégis milyet vegyünk, mit válasszunk?

A leggyakrabban elhangzó kritérium egy őrlővel szemben, hogy „presszóképes” legyen. Egyszerűen hangzik, mégsem tudja bármelyik modell megugrani a szintet. Először is tisztázzuk a fogalmakat:

Kávéőrlő – presszókávé elkészítéséhez használatos, megfelelő szemcseméretű és konzisztenciájú őrlemény készítésére alkalmas eszköz. Kézi, vagy motoros meghajtással rendelkezik, az őrlést nem hagyományos értelemben vett kések végzik a kávészem minél többszöri felvágásával, hanem őrlőfejek zúzzák egyre apróbb méretűre a babokat.

kávédaráló – olyan B kategóriával vezethető kismotor, amelyik ilyen hangot hallat: brrrrrrrrrrrrrr… szóval nekünk ez most nem jó.

Konzisztens őrlemény – az őrleményünk egyik legfontosabb tulajdonsága a konzisztencia, azaz az egységes állag. A konzisztens őrlemény tetszőleges adagjából vett szemek mérete és – amennyire csak lehetséges – formája megegyezik. A konzisztencia befolyásolja a kioldódást. Csapoláskor a szemcsék oldalai érintkeznek majd a vízzel, ezért a legjobb eredményt az olyan szemcsék adják, amelyen minél több éllel/oldallal, ezáltal nagyobb érintkezési felülettel rendelkeznek.

A képeket ömlesztve adom, a címekből lehet következtetni...

Mit s hogyan kellett volna tesztelnünk, ha tesztelünk? Konzisztencia, zaj, motorerő, rpm, pangó őrleményre való hajlam, praktikusság. Hogyan lett volna értelme tesztelnünk? Minden fajta féle őrlőnek új, módosítatlan, nullkilométeres példányával őrölni ugyanazon kávét, majd lefőzni ugyanazon beállítások mellett, sokszor, stb. De még ez is csak hozzávetőleges eredményeket hozott volna. A tény az, hogy együtt kell élni a géppel egy jó ideig, hogy valódi tesztnek lehessen nevezni a tapasztalataink összefoglalását. Ez még 2 gép esetében is hosszú folyamat, nekünk pedig hirtelen 11 őrlőnk volt egy délutánra!

A szemcséket jóesetben mikroszkóp alatt is érdemes lenne megtekinteni, mi csak szemre sasoltuk az eredményt. Morzsolgattuk az ujjaink között, szagolgattuk, majd csapoltunk a Rancilio s27-el, ami friss szervizt követően működésében mindenféle rakoncát mellőzött. Hiába nyaldosta a kazánnyomás mérője a piros tartományt, a csészékbe egyértelműen hő hiányos, alulextraktált presszók csurogtak. Tehettem bármit, tekergethettem a presostatot akárhova, még azt is mondtam, hogy „múkodj!”, de semmi. S mivel a KoffeinRandi inkább szórakoztató célú rendezvény, mint kollektív szerviz, így hamar arra jutottunk, hogy ha már ott egy Strietman (!), vessük be. Azt kell mondanom, hogy a kis futurisztikus steampunk hipszter cucc leiskolázta a szenvedő HX-es „nagy gépet”. Van ilyen. Próbálkoztunk tesztlapokkal, a srácok becsületére legyen mondva, igyekeztünk.

De.

Sok töprengés után sem tudtam meggyőzni magamat, hogy lenne értelme a Nagy Gaggia Tesztecskéhez hasonló táblázat összeállításának.

Hario Mini Mill, vagy HG1? Eureka Mignon, vagy K10? Talán egy második nekifutásra, vagy 20 forintét megmondom...

 0
Tovább

Budai tuning show Gaggia moddra

KoffeinRandi 2, avagy Gaggia Classic, Bébi!

gaggia koffeinrandi találkozó teszt presszó
Külön köszönet a képekért gpbenedek fórumtársnak. Nyilván csak pont őt nem láthatjátok... Nem ezzel a nyitottal készültek a tesztshottok, de milyen profin néz már ki!

Ez is megtörtént. Buda kellős közepén olyan olasz tuning show-t rendeztünk, hogy elmondva alig hiszem el. Gaggia Classic orgia, kávéfőző kánaán, kávépornó, vagy ami tetszik. A lényeg: összeeresztettük a  tuning létra különféle fokain álló Gaggiaákat, hogy kiderüljön… valami. Kiderült? Valami biztosan. Az ég is, meg mi is nagyokat derültünk kezdetleges kis tesztünkön, amit a kávékorzón látható tesztelési útmutató alapján rittyentettem. De miről is van szó?

gaggia koffeinrandi találkozó teszt presszó
Íme, felsorakoztak a játékosok. Minden dícséret megilleti a tulajokat, akik nem voltak restek elhozni a gépeket!

A célunk az volt, hogy a lehető legkevesebb változó mellett az azonos készülékek különféle tuning megoldásainak kávékészítésre gyakorolt hatását értékeljük. Ezt a mondatot olvassátok el többször is. A lényeg, hogy ez egy tesztnek induló, de bevallottan öncélú móka volt, aminek lettek eredményei is. Lett például egy nagyszerű táblázatunk, amiből mindenki levonhatja a saját következtetéseit, mert hogy én nem megyek be ebbe az utcába, az biztos. Mit utcába, sötét sikátorba, ahol koffeinbe mártott élesre fent őrlőkésekkel ver agyon a félremagyarázás. Félreértés ne essen, szerintem megtettem mindent, ami tőlem és a Macskakőtől tellett az ügy érdekében. De a „szerintem” egy objektív teszthez édes kevés. Ami történt, az a következő:

5 gép – alap GC, rézvízterítős és ipari felsőzűrős GC, csak PID-es GC, PID-es és rézcsöves full GC, csak PID és rézcső, gyári vízterítővel - köszi, srácok! A gépek mind használt készülékek, 2015 előttiek. Sajnos új gépet nem sikerült beszerezni, pedig az érdekes lett volna.

1 barista – köszi, Dani!

1 fajta kávé (Pall Yotz Black LXR - köszi, PY!), egyező őrlemény beállítás, k10 őrlő - köszi Parci!

1 kosár – dupla, 18g őrlemény, 2x16 g-os lefolyás (nem a lefolyási időre mentünk)

1 maroktamper - !

9 bar - ra belőtt nyomás (aztán mégsem teljesen, lásd táblázat) - köszi, Fragola!

4 tagú zsűri, 2 egymás utáni, majd 1 kontrol vakkóstolás minden géppel

Harmadszor is találkozóra hív a Macskakő minden kávészeretőt!
Ezalkalommal a kávékészítés fontossági hierarchiájában olykor méltatlanul alulrangsorolt őrlőkről (daráló!) lesz szó. Kúpos, lapos, késes, kerámia, acél, csapágyas, gyors, lassú, ...... minden kiderül! Ahogy az eddigiekben is, várjuk a gép felajánlásoka! A cél, hogy a kis kézi tekerőlantoktól egészen az ipari gépekig gyüjtsük egy helyre a gépezeteket, majd jól össze is kóstoljuk a produktumukat. Gyertek!

gaggia koffeinrandi találkozó teszt presszó
A tesztlapon minden kóstolás 3x10 pontot érhetett maximum. Külső jegyek, testesség, ízharmónia voltak a szempontok az egyszerűség kedvéért. Ár/értéket ezesetben elhagytuk :)

A gépeket előzőleg nyomásmérővel és hőkamerával állítottuk be (már ahol volt mit). A lényeg az volt, hogy a minimális változó mellett a tuning hatékonyságára derítsünk fényt. Az alapkoncepciónk az volt, hogy a full tuning GC lesz a nyerő, érezhető fölénnyel - a PID mellett a rézcsövezés, réz vízterítő és ipari felsőszűrő is kedvenc tuning elem. Csak a PID meglétének is kifejezett előnynek kell lennie a teszt során a gyári termosztáttal szemben. Ezeket mind feltételeztük, hisz régóta a fórumok egyik vesszőparipája a PID fontossága, a hőstabilitás. A négytagú zsűrinek nem volt épp egyszerű a dolga. Azon túl, hogy kockáztattak egy kiadós koffeinmérgezést, még objektíven pontozniuk is kellett. Három körben. Én élvezettel lestem a történéseket, amikor volt egy kis időm – én daráltam, mértem, csészét melegítettem, mostam, Dani a Gaggiák között pörgött, mint egy felszabályozott Mazzer, hogy minden gördülékenyen menjen. Közhely, de nagy igazság, hogy a kívülről lazának tűnő szervezések mögött hatalmas meló és tapasztalat van. Mi is egyre jobban belejövünk, de például csak a gépek elhelyezése, beállítása elvitt két órát, és a tesztelés akkor még el sem kezdődött...

Tapasztalatok:

gaggia koffeinrandi találkozó teszt presszó
Az összefoglaló táblázatért katt a képre! megéri.

Hogy ennyi melót beletéve mégsem merem igazi tesztnek nevezni a történteket, annak több oka is van. Az már nagyon az elején világossá vált, hogy egy igazi teszthez sokkkkkal több eszköz, mérés, idő kell. Nagyon sok aspektus van, amit figyelembe kell venni. Hiába ugyanaz a széria, mégsem egyeztek tökéletesen a beállított, nem volt két teljesen egyforma gép. Az egyik OPV-jét minden próbálkozás ellenére sem tudtuk 9 barra állítani. A hőkamerás mérésekből az is kiderült, hogy a PID-en beállított érték és a kifolyó víz hőmérséklete között akár 10! fok eltérés is lehet. Számos tapasztalatot szereztünk, amik mind elmondanak valamit arról, mi is kell egy jó csésze kávéhoz, konzisztens eredményhez, mégsem mernék kinyilatkoztatni egy igaz gondolatot. A teszt során ugyanis nem voltak akkora eltérések az eredmények között, ami alapján azt mondhatnánk, hogy igen, megtaláltuk a szent grált. Kétségtelen, hogy a PID-es gépek felülmúlták a gyári alap gépeket, de például összesítésben nem a full tuning győzött, ami azért váratlan, a full gyári gép pedig ahelyett, hogy utolsó lett volna, harmadikként futott be a réz vízterítők és ipari felsőszűrők előtt. Az is biztos, hogy egy féle kávéval végigtesztelgetve még csak egy lépést tettünk a gépek értékelhetőségének rögös útján. PY LXR-jét véleményem szerint egyik GC sem tudta megközelítőleg sem olyan mértékben hozni, mint a HX-es Rancilio egy jobb pillanatában. A konzisztencia is erősen inogott, voltak kiugróan rossz eredmények is. Simán benne van a pakliban, hogy másik kávéval más eredményeket kaptunk volna.

Annyit mindenképpen elmondhatok, hogy a Gaggia által kitalált és még ma is forgalmazott technika kitűnő választás ma is. Hogy miért nem teszi évtizedek óta elérhetővé a gyártó ebben a kategóriában a PID-et, az továbbra is homályos számomra, hiszen még a mi kis tesztecskénkből is kiderül, hogy az nem árt, sőt! Ha magamnak keresnék most gépet, bajban lennék. A Gaggiák mindenesetre részemről megkapják az ajánlott plecsnit, ha tuningos, ha nem.   

 1
Tovább
«
1234

Rövidkv, avagy a Kávé és főzője

blogavatar

Még egy blog, ahol kávé címszó alatt a szerző önmagáról pukkantgat el kisebb-nagyobb lufikat. Ejj, de azért lesz szó kávézókról, kávékról és minden firlefrancról, ami egy kávészeretőnek érdekes lehet. Elöljáróban talán még annyit, hogy: igen, szeretem a kávét, leginkább a rövidet, inni is, főzni is, és a történeteket is, írni is, a kávézókat is – azokat nagyon – a kávéfőzőket, a különféle kávés kütyüket, és úgy általában a k és a v betűket. Ha tetszenek az írásaim, teccikeld, esetleg örvendeztess meg egy megosztással.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek