Első koffeinrandi a Macskakőben

avagy sok jó kávégép kis helyen is elfér.

Nagyon rövid összefoglaló.

macskakő kávégép kávé találkozó
Egy igazán spontán pillanatkép a díszes társaságról. 

Mire is jók az ilyen találkozók? Arra mindenképp, hogy a hétköznapi valójukból kissé kiemeljék a történéseket, tárgyakat, embereket. Hisz hol fordulhatna még elő, hogy a kávépörkölő Pall Yotz a saját kávéját darálja, csapolja, vagy mikor látható egy négyzetméteren két La Pavoni Europiccola, egy Olympia Cremina egy ROK, egy Caravel, Quamar, HG1 és Lido őrlő egyszerre? Mindez úgy, hogy nem csak nézegetjük őket, hanem minden készülékkel készülnek is a kávék. De még milyen kávék! Hmmm… milyenek is? Erről mindjárt, előbb még pár szó a hétköznapi valóról és az emberekről, azon belül is a fórumlakókról. Egy dolog, hogy a hobbisták szeretnek virtuálisan összegyűlni, tapasztalatokat cserélni, beszélgetni, akár vérre menő vitákat folytatni halandó számára teljesen irrelevánsnak tűnő dolgokról (alubojler? hmm? és a PID mennyibe is kerül?). Online. A személyes találkozás viszont más kávéház (hehh).

macskakő kávégép kávé találkozó
PY mester "főz". Olyan gyorsan járt a keze, hogy a fényképező sem bírta követni, nem hogy a kis rancsi.

A koffeinrandira alapvetően fórumosok jelentkeztek be, ami azzal együtt, hogy nem tudtam, mire is számítsak egy első rendezvényen, generált némi plusz félelmet. Hardcore kávésok kis helyre összezárva… meg én, a kezdő budapesti, tapasztalatlan pultos. Hogy ebből mégis egy kellemes délután lett, az azoknak a remek embereknek köszönhető, akik képesek voltak akár órákat is utazni a Macskakőbe a személyesen találkozásért. No meg elhozni féltett kávégépeiket, hogy aztán Rendeltetésszerűen használjuk azokat. Sokan. Egyszerűen hangzik? Akkor legközelebb próbálják meg a leghétköznapibb műveletet kisebb csoportban végezni mások vizslató tekintete előtt. Mondjuk főzzenek húslevest a mekiben, vagy készítsenek rántottát nyilvános helyen, miközben mások érdeklődve nézik minden mozdulatukat, akár fényképezik, megvitatják, mit hogyan miért tesz. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy jajj, micsoda nyűg volt.

macskakő kávégép kávé találkozó
Cserálődik a tapasztalat. A Cremina vitathatatlanul középpontban volt. 

Nem. Igazából csak arra szeretnék rámutatni, hogy szerény véleményem szerint annak a bizonyos „kávékultúrá”-nak nevezett valaminek a mélyére egy ilyen találkozón keresztül lehet beletekinteni. Nem az volt a lényeg, hogy Gergőnek érdemes-e a Macskakőbe jönnie kávézni (még jó, hogy)? vagy, hogy mit tud a „nagygép” szemben egy Europiccolával? A kávé iránti közös szenvedély, és a kíváncsiság a közös nevező. Az, hogy nem fikázunk élből, elvtelenül, ugyan úgy, ahogyan a dicséret előtt is sok száz csésze kávé folyt le a Dunán. Mert bizony több kávé végezte a mosogatóban ezen a vasárnapon, mint amennyit megittunk, pedig az sem volt kevés. Aki azt hinné, hogy elég bevásárolnia a „legjobb gépeket”, hozzá a „legjobb kávét” és máris elkészíti a „legjobb presszót”, az nagyobbat nem is tévedhet. Minden, mondom: minden csésze ízletes presszókávét alapos előkészülés, próbálgatás előz meg. Jó példa erre, hogy a pörkölő mester a saját kávéjából hatodszorra tudott ihatót húzni. Becsületére válik, hogy addig tekergette a darálót, amíg megfelelő nem lett a lefolyás. Hogy sok adagnyi őrlemény ment közben a kukába? Ja, kérem, így megy ez. Legalábbis ott, ahol szeretik is, amihez értenek.. csinálnak, amit szeretnek, mert értik, amit csinálnak. Szóval értitek: értik. Méghozzá hozzá. Értenek?

macskakő kávégép kávé találkozó
Olyan is volt, hogy sikerült egy csapolás... A "ki inna egy jó kávét?!" felkiáltás huszadszorra is ugyan olyan viccesen hangzott, mint az, hogy: "Cukrot kér valaki?". Bizony, ez egy ilyen esemény volt. 

Hála és köszönet PallYotznak a kávéfinanszírozásért. Köszönjük a Kapucziner ajándékát, erről egy kis teszt is készül. Annyi bizonyos, hogy a csoki cuccok fergetegesen jók. Köszönet mindenkinek, aki eljött, remélem jó móka volt és folytatása következik.

macskakő kávégép kávé találkozó
Így fest a csodás HG1, ha nem steril környezetben, reklámfotón szerepel, hanem célszerszámként használat közben fényképezzük. Ez is csak egy tárgy, de az egyik legkívánatosabb kávés cucc, amit eddig láttam. 
macskakő kávégép kávé találkozó
Ilyen ajándékokat kaptunk, tesztért kiált.
macskakő kávégép kávé találkozó
Ez a ROK okozta az egyik legnagyobb meglepetést számomra: egészen könnyen használható és remek kávék készíthetőek. Meg szép. Mögötte egy Orphan Espresso LIDO "tekerőlant" heverészik.

 0
Tovább

Csak pozitívan: viszlát, 2016!

O-Ó évi poszt, avagy ha 2016 kávé lett volna...

Koffeinben gazdag, igazán mozgalmas év volt 2016. Sok országban ittam kávét, avagy amit annak neveztek, dolgoztam Csehországban, kávémérgezésig kóstolgattam a KávéBárBazáron és nem utolsó sorban decemberben beálltam a pult mögé. Nem vagyok az az évértékelős fajta, de jó érzés, hogy van mire visszagondolni. Sok gépet vettem/adtam, POD-os és presszógépes vonalon is láttam érdekes dolgokat. Túrtam könyékig vegyszeres lében, bosszantottak beszakadt csavarok, elnyalt menetek, törött kazán és repedt burkolat. De születtek újjá csodás készülékek a kezem alatt, amiket most is elégedetten használ valahol valaki. És Ez jó.

kávé kávézó
Szeretem-hely lehet a Dom 44, a feltételek több, mint jók. Menjetek!

 Jó éve volt a blognak is. Az Origo-s Reblogos címoldalak sokat dobtak a látogatottságon, és bevallom, ez az én munkakedvemet is mindig pozitívan befolyásolta. Persze írhattam volna többet is, sőt, lehettem volna szakmaiabb, precízebb fogalmazásban és helyesírásban egyaránt. Sok szöveg félkészen hever egy merevlemez elfeledett partícióján, vagy talán már el is veszett… de így sem volt mindig egyszerű szülés egy-egy bejegyzést világra hozni. Így megy ez. Annyi bizonyos, hogy akik jobban csinálják az én hobbipróbálgatásaimnál, azok előtt kalapot le, mert sok meló van minden laza cikk mögött.

Így az év utolsó napjára két dologgal tartozom, leginkább talán önmagamnak: mondani pár pozitívumot kávézókról, valamint előállni az új évi „nagy” tervvel. Sokan mondtátok, hogy túl negatív vagyok (mindentudó sznob stb.), a szövegeim alapján az jön le, hogy katasztrofálisan rossz a kávés helyzet Ungváron. Akkor 2016 utolsó bejegyzésében álljon itt csupa JÓ kritika, avagy: ide menjetek, jó lesz!

kávé kávézó
Legelőször magammal vagyok kritikus: Pall Yotz Indian Choco, szimpla presszó, 9g, hosszú hűtőcsapolás után: kiváló klasszikus, csokis blend, de nálam van valami enyhén kellemetlen, fémes mellékzönge, amit nem tudok egyellőre kiírtani. Hogy miben lesz a hiba, nem tudom. A hőfok kardinális kérdés, de még nem magyarázat a jelenségre. Gyertek és ítéljetek!

DOM 44

A Tolsztoj utca új üdvöskéje a DOM 44 kávéház, akarom mondani kávés pince. A kissé csecsás, viszont kifejezetten nagyvonalú bejárat után egyből egy méretes tükör és egy márvány lépcsősor fogad minket. Ami odalent elénk tárul, annak láttán minden kávészerető elégedetten csettintene a nyelvével: a két részre osztott beltérben két pulton két full extrás kávégép lakik E64 őrlőkkel támogatva. A házi blend-et egy Faema Emblemán készítik, míg a túloldalon egy Brasilia Excelsior karjába válogathatunk 20-30 féle SO és prémium blendekből. A házi keverék egy olaszosan markáns ízvilágú, halványan gyümölcsös jegyeket mutató arabica túlsúlyos kávé. A jó hőfokon csapolva kifejezetten testes, illatos presszót kaphatunk. Másik vonalon dupla pénzért érdemes kóstolgatni a kínálatból. Egy doppio Maragogype kijön 40 hrivnyából (450 HUF), és ennyiért már minden tekintetben a jó kávé világába váltunk jegyet. Összegezzünk: látványosan nagyvonalú felszerelés és berendezés, kellemes környezet, bő kávékínálat… keresztben az ujjaim, mert ennyi belefeccölt munka után csak felvesznek egy baristát… na ja, ez az egy, ami hiányzik – és akkor verhetetlen kávés ház lesz a Dom 44.

kávé kávézó
dupla Maragogype: finom!

 Ami a Terv-et illeti

ha nem is ötéves, legalább nagy: januártól következetesen végigjárom új lakókörnyezetem kávézóit, kávés zóit, no meg persze a nevesebb budapesti kávéházakat. Nagy szerencse, hogy lakásom és munkahelyem térképészetileg szinte pontszerűen jelölhető, így e pont körül igyekszem minél nagyobb sugarú körben felmérni a kávés lehetőségeket. Persze ez önmagában még nem is lenne olyan nagy dolog, de írni is fogok a tapasztalataimról. Hetente. Vagy akár többször is.

Ennyit erre az évre. (ja igen, közben íródik egy tanulmány is, metafizika, kisebbségi irodalom meg amit akartok, szóval szurkoljatok, hogy jöjjön az ihlet). Már csak egy dolog maradt:

Mindenkinek koffeinben gazda, erőskávés, csokibonbon, mokkacukor, gyümölcssavas, méz sűrű crematengert kívánok! A presszó legyen veletek!kávé kávézó

 0
Tovább

Kávé? Kultúra? Ugyan, kérem!

Nincs itt, kérem, kávékultúra… kávé is csak "po násomu".

Nem, nem, hiába nevezzük át a dolgokat, hiába hívjuk Buksit Cézárnak, feleslegesen aggatunk különféle jelzőket arra érdemtelen dolgokra, a régi igazság érvényben marad: nem lehet (de legalábbis nem érdemes) szarból várat építeni.

kávé kávézó presszó ungvár vélemény
Nicsak, pár tízezer dolláros befektetéssel már a központban is kávézhatok kb úgy, mint otthon. Vagyis nem, otthon nem iszok zaccos égetett fekete izét... Kár érte (és kár a ránézésre bécsi pörkölésű Lavazza kávéért is) , mert a buldogos, bár nem tett buldoggá, kifejezetten kellemes hely. Az meg külön izgi, hogy az ablakából egy kávézóra látni rá! 

Mióta kávézóban dolgozom, jelentős arcnövekedést figyeltem meg önmagamon. Az utóbbi időben amúgy is mérőpohárral a zsebemben jártam kávézni, és többször is vitába keveredtem a baristákkal… azaz ez ebben a formában nem is igaz. Vagyis az arcom kávés témában tényleg nagyobb az átlagnál, de a vita és a „barista” megjelölések túlzóak ebben a kontextusban. Egyszerűen arról van szó, hogy egyre nehezebben viselem, hogy kitűnő központi helyeken nyitott kávézókban – ahol látszólag minden adott egy tökéletes shot elkészítéséhez –, szénné égetett híg löttyöket tesznek elém eszpresszó címén.

Kedves Baristák: lécci, néha igyátok meg, amit főztök!

És ilyenkor már nem mindig tudom magamban tartani a véleményemet, és ebből olykor veszekedés lesz. Vitának legalábbis nem nevezném azt az épületes eszmecserét, mely során én igyekszem tapintatosan rámutatni a nyilvánvaló tényekre – a decinyi valami sehogyan sem 30 ml (többet is kaptam, befoghatnám), vagy a lefőzés után percek múlva is a számat is égető kávé nehezen jött le 93 fokon (ebben a hideg időben igazán örülhetnék ennek és befoghatnám), a „keserű szén” ebben az esetben nem célként elérendő ízjegy (kuriózum, „po zákárpátszké”, szóval befoghatnám)  … – az officiánt/ka pedig a tagadás, magyarázás, mutogatás után kivágja a tromfot: 5 éve dolgozik baristaként és különben is, a főnök neki így mutatta (szóval befoghatnám)! Jahh, kérem, akkor minden rendben, én kérek elnézést. Elnézéseket. Elnézéssokat. Mert, ugye, úriember vagyok, szóval befoghatnám.

kávé kávézó presszó ungvár vélemény
A Korjatovics tér melleti helyet nagyon ajánlanám, de sajnos abszolút Unlike! Itt se kávézz, ha csak nincs kevlárból a szád. Valami 70/30-as kávét égetnek azon a helyen, ahol én szerettem volna kávézdát, de nagyon. 

De nem fogom. Mert egy ideje a vízlágyító patronból is az folyik idehaza, hogy „Ungvárt for kávéfővárosa az Ukrajának. Nek. Akkor ide csak egy megjegyzést írnék: Nincs a városban egy hely, ahol folyamatosan JÓ eszpresszót főznének! Véleményemet bármikor örömmel megváltoztatom, csak tessenek rá okot adni..  Mert hogy temérdek kávét iszik az ungvári, az tény. Hogy szebbnél szebb kávézóink vannak egymás hegyén hátán, dicséretes. Hogy egyre több helyen használnak minőségi kávékeverékeket, az is igaz. Hogy a legmodernebb gépekkel van felszerelve az utolsó városszéli ABC kávés pultja, ezt is rég megszoktuk. De tessék megérteni, hogy ezek együtt sem jelentenek olyat, mint „kávés kultúra”. Mint ahogy a műveltség sem azt jelenti, hogy beköltözünk egy könyvtárba és minden nap elolvassuk a háború és békét visszafelé kétszer. Bizony nem ártana érteni is, amit csinálunk. Érteni és élvezni. Urambocsáss, ha megkérdezem, hogy miféle kávé van a darálóban, akkor nem egy márkára vagyok kíváncsi, hanem egy picivel többre. Talán még az is érdekelne, hogy az A, R arányokon túl honnan származnak, hogyan pörkölték, meg efféle „buziságok”.

kávé kávézó presszó ungvár vélemény
Ne kocogtassatok, léccivess! Ajj, az a karba örlős Fiorenzato F64 Evo sem ment meg minket a csalódástól - a Szonecsko kávés részlege is leszerepelt. (persze még belejöhetnek, a felszerelés nagyon rendben van). S ha mindez nem lett volna elég egy napra: ma még az Eat Me-ben is elégették a presszót a szép kislányok!

És félreértés ne essék, nem kérem számon azokon a szegény srácokon a szakmát, akik valahogy odakeveredtek a pult mögé. Szó sincs erről. Tudom én, milyen érzés bénázni a géppel, kétségbeesett fejjel kilöttyinteni a második csésze italt is, mert szemmel láthatóan nem sikerült. Vagy milyen hervasztó, amikor ledaráltál több adag kávét és csak főzéskor derül ki, hogy befullad tőle a csapolás. De ezeken túl kell esni. Tanulópénz, ha úgy tetszik. Mert egy jó keverék kényes a hőfokra, utána kell állítgatni a darálót ésígytovább. Kocogtatjátok tömörítés közben a tamperrel a kosarat? Most komolyan? Hűtőcsapolás nektek az, amikor a 100+ fokos víz/gőzzel csak méginkább felmelegítitek a főzőfejet, majd rakjátok is fel a kart? Ezt most tényleg valaki így tanította? Elnézést, de ennél egy este fórumozással is többre mennétek (ebben az esetben tényleg így is van).  

Mivel többen is felhívták a figyelmemet arra, hogy sok esetben könnyen félreérthető, amit írok, vagy ahogyan fogalmazok - lásd kommentek -, ezért pár dolgot árnyalnék a fentebb leírtakon.  Először is nem tartom magamat sem mindenhatónak, sem mindentudónak. Nem okítok senkit, egyenlőre magam is tanulom a kávé készítést (-csapolást, -főzést, -extraktálást, vagy kinek hogyan tetszik.)Véleményem van, amit leírok és vállalok. Jelen cikkben például a "kávé kultúráról", mint olyanról. A kommentekben számon kérték rajtam, hogy a cikkből úgy látszik, nem tudom, mi is az a hűtőcsapolás? Szerintem meg de. De! Ahány géptípus, ahány beállítás, ahány konkrét eset, ahány kávé ..., annyi féle hűtőcsapolás lehet jó. Nem vagyok orákulum, ezért nem is általánosítok. De van szemem, és talán annyi tapasztalatom, hogy megítéljem, ha valaki elégeti a kávét. Fentebb egy konkrét ilyen tapasztalást betűsítettem meg, semmi több. A kávézóban a kisasszony mindent könyv szerint csinált, kivéve, hogy tömörítés közben és után alaposan megkocogtatta a szűrőt, majd hűtőcsapolt, olyan 3 másodpercig láthatóan 100 fokos víz/gőzt. Nem várta meg, hogy akár kicsit is lenyugodjon a kifolyó víz - erre nem tudok mást, mondani, mint hogy ez így nem jó. Mert lehet olyan a gép, hogy nem engedi x foknál magasabbra a kávéra érkező vizet, de itt láthatóan túl volt hevülve a rendszer. Ha szemre is gőz jön a fejből, akkor az akárki akár mit mond, kávé Főzés. Hogy ennek megfelelően rettenetesen égett íze is volt a kávénak, az gondolom már egyértelmű. És igen, még mielőtt ebbe kötne bele valaki: ránézésre bécsi pörkölésű kávé volt a tartályban, szerintem sötétebb nem. Szóval igen, sok mindent nem tudok, sok tekintetben tapasztalatlan vagyok. A kommenteknek örülök, és továbbiakban igyekszem szabatosabban fogalmazni. Ezt akár vehetitek újévi ígéretnek is! 

 

kávé kávézó presszó ungvár vélemény
én véleményem: még így is mindenki jobban járna...

Persze lehet, hogy az én igényeim nőttek túl nagyra, főleg mióta a pult mögött is kávézok. Sőt, ez így van. Meg ízléssel sem érdemes vitatkozni. Egyet viszont tudok: a kávés kultúra ott kezdődik, ahol ez a sok mocsárízű faszénlé végre eltűnik. Amíg egy kotyogóssal harmonikusabb ízvilágú kávékat lehet készíteni, mint fullextrás modern gépparkkal, addig sajnos minden más csak duma.

A végére egy kis önreklám: kidoboltatik, hogy január 8-án szeretettel várunk minden kávészeretőt Budán a Macskakő Kávékupéban egy évkezdő (meg ugye nekem pláne az első lesz) kávés találkozóra! Alant kattintva elérhető az esemény facebook oldala, meg a Macskakőé is. Karos gépek és jó társaság. 

(Coffee & Machines jobban hangzana?)kávé kávézó presszó ungvár vélemény

 7
Tovább

Kő' KV? Macskakő!

Egy kávézó kezdete, avagy így neveld a Macskaköved

kávézó macskakő
Kicsi, sok még vele a teendő, de nagyon izgalmas

...végre is, körülöttem budapest. Kávézós terveim az Ungba hullotak, hogy majd a Duna mossa partra egy raklapnyi szentimentalizmus hátán. Hogy a vizek efajta öncélú sodrása nagyon is erős metaforikussággal bír az életben... végül is gondoltam volna. Most a saját bőrömön érzem Buda kissé nyomasztó robosztusságát, és nem utolsó sorban az új munka izgató-flusztráló felelősségét. Igen, én ilyen lovat akartam... vagyis macskát. Macskakő-t. 
Az ölembe hullott, a sok kilátástalan keresgélés után, mintegy villámcsapás, kifejezetten túl szép. Most pedig már igaz is, leírhatom, kimondhatom: kávét főzök, kávézót vezetek. Persze nem az én kávézóm, meg kicsike is, délután átalakul spéci sörözővé (eszméletlen választékkal), de reggel 8-tól délután 4-ig én vagyok az úr. Most van a próbanap, nem jött még be senki. Hát igen, kissé félreesik a budai forgalmas utcáktól, épp csak annyira van távolabb a Moszkva tértől és a Mamuttól, hogy véletlenül nem igen jár erre senki (egy utcával feljebb). Pedig megéri betérni, és ezt nem csak úgy mondom. Pall&Yotz kávéit készíthetem egy Compak k10 és egy Rancilio s27-el közösen.

kávézó macskakő
Nem véletlen, hogy a daráló majdnem akkora, mint a presszógép, nagyon rendben van ez így

A kis Rancilio (barátoknak rancsi) nagyszerűen teszi a dolgát, a Compak kúpos kései pedig olyan őrleményt készítenek a friss pörkölésű szemekből, hogy azért jár a taps. Persze, csak most ismerkedünk, de a minőségérzet máris magabiztossá tett, kapaszkodjon meg mindenki: tejhabot is simán csináltam eslőre! Ennyit számít egy hozzáértő kezek között felújított gép, meg persze a brutális daráló. Ha lesz egy normális tamperem, szerintem új vallást is alapítok (Fragola maroktamperére kaptam ígéretet...). Tudom, sokat kell még tanulnom, de - és ez Juhhééé - elkezdődött! Szeretnék lateartkodni, mesteri presszókat főzni, mindezt üzembiztosan akárhányat, akár nem. 

kávézó macskakő
ha nem én fényképezek, akkor én is ott vagyok, ahol most nem látszom


De persze ez a hely egyszerre sörszentély és kávézó (Sörtársaság és Kávékupé), így más vonalon is okulnom kell. A zavarba ejtő sörkínálat nagyrészt, bevallom, nekem még kínai: ipa, pipa, apa, anya, miegymás, plusz a csapolás, meg ugye minden sörnek megvan a maga története, ami borzasztó izgalmas, és kell is tudnom. Olyan extrém cuccok sorakoznak a polcokon az angliai Brew Dog-tól az etyeki sörészetig, hogy csak pislogok. Komolyan, a sörkedvelők itt tutira megtalálhatják a maláta szent grált, többször is. No és nekem ehhez mérten kell a kávés vonalat meg- és felhúznom, nincs mese. Az alapanyagon nem fog múlni, PY szerencsére érti a dolgát. 

kávézó macskakő
én pedig ezt látom a pult mögüll


Hát itt tartok most, Budán, a Macskakőben. Kívánjatok szerencsét. No meg persze járjatok erre, nézzetek be, kóstoljatok, szervezzetek ide programot, igyatok meg napi sok kávét... én itt leszek!
Update: megjöttek az első vendégeim! Kéd dupla presszó és két Békési Whisky, szóval volt ízlésük. Persze zavaromban alig bírtam beállítani a darálót a frissen bontott Black LXR-hez, így harmadszorra jött össze a dolog, viszont a kávé valami isteni! 

kávézó macskakő
Nem kérdés, hogy nagyszerű kávé a Pall&Yotz pörkölés, de nem adja magát könnyen. Sokat kell még gyakorolnom, szóval ne kövezzetek meg, ha még nem az igazi
kávézó macskakő
Itt vagyunk: Budapest, Fiáth János u. 8.

 0
Tovább

hova tovább presszógépek?

Csináld magad kávégép, avagy álmodjunk a fejlődésről

Nem vagyok mérnök, sem mesterember, csupán lelkes hobbista. Amit írok, szigorúan szubjektív tapasztalat, fórumos és netes féltudás.

No de miért nem készít mindenki 'jó' kávéfőzőt? És miért van annyi fajta a boltokban? Egyáltalán mitől jó egy kávéfőző gép? Miért nincs minden gépben állítható hőfokszabályzó és nyomásprofil állítási lehetőség, ha egyszer az JÓ? Van fejlődés ebben a témában, vagy a hatvan éve kitalált konstrukciókat csomagolják újra és újra vagy csak ennyire kusza és unlineáris(?) a fejlődés lélektana?

kávéfőző presszó kávé
Ó, mondd, te mit választanál?

Azt, hogy kinek mi lehet A Jó kávé, egy korábbi írásban már taglaltam. Magam részéről az espresso-t részesítem előnyben, ezért ebben az írásban a presso kávé készítésére alkalmas háztartási készülékekről lesz szó.

Vannak bizonyos kialakult standardok, amiktől időről időre jó eltérni, de alapvetően elfogadottak és beváltak. Ezek alapján beszélek én is "presso" kávéról, ami 30ml 92 fokon lefőzött 12kg erővel tömörített 7 gramm kávét jelent 9 baros nyomáson 25 mp alatt (kbkbkb...). Ehhez jön még a tömörítés módja, a darálmány minősége, a kávéfajta jellemzői... Szóval mire is van szükségünk?kávéfőző presszó kávé

Nagyjából: friss kávéra, megfelelő örlőre, tizedpontosságú mérlegre, tamperre, megfelelő vízre, egy kávéfőzőre, készítési tudásra (ezekről olaszpresszó egy egészen kimerítő cikkben értekezik külön is, ajánlom olvasásra) éééés már főzhetjük is a reggeli presszónkat. Bonyolultan hangzik? Nos, ha ez bonyolult, akkor vizsgáljuk meg a háztartási készülékek és a gyártók felől a kérdést. Mivel lehetne a júzert a saját termék megvásárlására késztetni?

Mit tegyünk a vevő elé, ami megfogja, illetve hol metszik egymást az eladható termék és a jó kávé készítésére alkalmas jó gépezet halmazok? Az eddig hozzám került és csavarjaira bontott készülékek átnézése során két alapvető megállapításra jutottam: 1. az alapok alig változtak az utóbbi évtizedekben 2. nagyon gyakori a gyártók és alkatrészek közötti "átjárás"

kávéfőző presszó kávé
1938 szeptember 5. Ezen a napon szabadalmaztatta Achille Gaggia (a gép mellett áll) a mai értelemben vett presszógép öregapját. Ez még karos/dugattyús mechanizmus volt, de már nem gőzzel, hanem forró vízzel főzött cremás feketét.

Úgy tűnik, az újítások nagyrészt csak korszerűsítésekből állnak, úttörő megoldásokról alig beszélhetünk. A gyártók különféle modelljei között is általában külső/anyagbeli eltérések vannak, mintsem lényegi konstrukciós/funkcionális különbségek. Elgondolkodtató, hogy ha egy presso-képes készüléket olcsóbban is nyereséggel lehet árulni, akkor miért van annyi különböző árú, hasonló adatokkal rendelkező féle-fajta gép egyszerre a piacon? Miért nem vásárol mindenki Gaggia Classic-ot, ha egyszer az a jó, miért van Baby is, meg még hat másik, és az mitől jó, és mi kerül rajta annyiba? Igen sok a kérdés, megannyi gyártástechnológiai és piacpolitikai megfontolás árnyalja a képet.

Játszunk egy játékot: Gondolkodjunk gyártói fejjel! Nézzük, mire készüljünk, ha úgy döntenénk, magunk csinálnánk meg a saját gépünket: cél a tökéletes gép.

kávéfőző presszó kávé
A képen egy százerer forintos gép látható utólagos okosításokkal: PID, nyomásmérő, ipari gőzcsőr, feltételezhetően ipari felső szűrő és réz vízterítő, gondolom rézcsőtuning a kazánon. Vajh miért nem így jön ki a gyárból?

Először is nézzük a technikai oldalt (a játék kedvéért most a gőzölést felejtsük is el): kell egy kazán, hogy felfűtsük és melegen is tartsuk a vizet, kell egy pumpa, ami képes előállítani a megfelelő nyomást és kellő vízhozamot produkál, kell egy vízterítő főzőfej, ami a kar befogatásáért felel és állja a 9 baros nyomást, kellenek csövek és fittingek, kapcsolók és vezetékek, termosztát(ok), tömítések és csavarok, valamint egy készülék ház, amibe mindezt berámoljuk. Alapvetően ennyiből már összeáll a gépünk, de mi igazán jóra törekszünk, ezért kelleni fog egy állítható túlnyomás szelep (OPV), amivel 9 baron tartjuk a víznyomást, egy háromjáratú szolenoid szelep a fölösleges nyomás és víz elvezetésére a főzés végeztével, valamint egy állítható termosztát (PID), hogy kedvünkre állíthassunk hőfokot, valamint egy nyomásjelző, hogy az állítható szelepünkkel bármikor  játszhassunk, ha akarunk.

kávéfőző presszó kávé

 Ok, megvan az alkatrész listánk, hol szerezzük be és milyet? Ó, ez a kedvenc dilemmám: alu bojler, vagy réz? Nagyobb kazán, vagy inkább thermoblokk? Legyen fél kiló fémből, vagy inkább a befolyó vizet melegítsük elő, vagy mindkettő? Hogyan terísük a vizet? Finom szitát alkalmazzunk, vagy porlassztófejet, esetleg porlasztásra szitát, hogy ne csatornásodjon a kávépogácsa? Mekkora legyen a szűrő és a kosár átmérője? Miért pont 58mm az ipari standard, jó lesz az nekem? Csövezést hogyan oldjam meg? Használjak mindenhol réz csöveket, csavaros rögzítést, vagy elég a teflon cső és a szorítóbilincs? Miből készüljön a főzőfej? Krómoztassam le a fejet és a szűrőtartót, vagy megöl a lepattogzó fém? Hány wattos fűtőszálat használjak, és belülről fűtsem a vizet, vagy kívülről a kazánt? Hol mérjen a termosztát hőfokot, hogy valós adatokat kapjak? Milyen pumpát használjak? Jó lesz a vibrációs, vagy kell tízszer annyiért egy rotációs? Én itt megállok, de megannyi kérdés merülhet még fel. De nézzük a következő összetevőt.

Egy fórumos beszélgetés során írta valaki, hogy az 58mm-es szűrőtartó méret elterjedésének mindennél prózaibb oka van. Sem a hőátadáshoz, sem a felületek érinkezéséhez nincs köze, ennél sokal banálisabb a megoldás. A világháború során a minél hatékonyabb termelés és a kompatibilitási problémák miatt sok téren standardizáltak. Ez volt a helyzet a víz-, gáz-, szennyvíz vezetékekkel is. A vízcsatlakozáshoz használt befogatásra pl. 58mm-es csatlakozó terjedt el. A háború után a hadi termelésben használt gépek polgári célokra történő felhasználása hozta magával a szabványokat is, egyszerűbb volt megtartani ezeket, mint lecserélni. Ez a magyarázat - bár nem jártam utána a hitelességének - számomra nagyon meggyőző.

kávéfőző presszó kávé
Ötletekért, leírásokért fel sem kell állnunk a karosszékből. Persze egy dolog az elképzelés, más a megvalósítás. Ha akad a családban fémesztergályos, heggesztő, miegymás, akkor kezdhetünk álmodozni.

Know-how, azaz már tudom mit és miből, de még nem, hogyan? Nna ja, nagyon szépen hangzik az elmélet, de hogy lesz ebből mese? Segít-e rajtunk a hétmérföldes ejtőernyő, vagy jobban hasonlít a vállalkozásunk valamiféle veszélyes, gumi nélküli szórakozáshoz? Talán már körvonalazódik, hogy az amúgy nagyon egyszerűnek tűnő szerkezet megépítése mennyi kihívást jelent, de mi még nem adjuk fel, lássunk pár medvét! 1. Magunk tervezünk meg, találunk ki mindent a nulláról, majd gyártatunk le 2. megvásárolunk szabadalmakat, licenceket. Az egyszerűség kedvéért maradjunk annál, hogy csak saját használatra készítünk gépet, az ötleteket csak "kölcsön vesszük" a siker érdekében. A neten annyi minden fent van, hogy szinte csak össze kell legóznunk a nekünk tetsző leírásokat. Szabadalmi rajzok, méretek, videók és gyártási útmutatók garmadája áll rendelkezésünkre, ha tudunk velük mit kezdeni.

kávéfőző presszó kávé
Fragola útmutatója alapján akár otthon magunk is rézcsövezhetünk, ha akarunk. Ugye, milyen egyszerű?

Mondjuk, hogy tudunk. Kiválasztottunk mindent, anyagot, formát, technológiát és színt. Megvettünk, legyártottunk, kifaragtunk, lefestettünk mindent, összeraktuk, bekapcsoltuk... folyik, csöpög, túlhevít, levállik, beszakad, eltörik. Megjavítjuk, betekerjük, kicseréljük, megheggesztjük, átforrasztjuk. Túl magas a nyomás, hamis adatot ad a hőérzékelő... beállítjuk, kalibráljuk. Tesztelünk, és tesztelünk és ...

És hogy nem adtam választ a legtöbb feltett kérdésre? Nos, igen. A helyzet az, hogy be kell látnunk egy dolgot. Tudniillik, hogy egy kiforrott rendszeren egy kis változtatás is igen drága tud lenni. A fent leírtaból talán kiviláglik, hogy a "tökéletes" otthoni presszógép önmagában is iszonyú sokba kerülne, még ha haszonnal nem is számolunk. És vajon hányan vásárolnánk meg? Hányan engedhetnék meg maguknak? Eleve első látásra túlárazottnak gondolná a többség, jönne a szokásos "mi kerül ezen ennyibe?" mantra. Meg ugye lehet a kotyogóssal is jót főzni, az is kávé...

... és igen, kérem szépen, ilyen a fogyasztó... és ilyen a fejlődés lélektana.

kávéfőző presszó kávé
Örülünk Achille?

 0
Tovább

Rövidkv, avagy a Kávé és főzője

blogavatar

Még egy blog, ahol kávé címszó alatt a szerző önmagáról pukkantgat el kisebb-nagyobb lufikat. Ejj, de azért lesz szó kávézókról, kávékról és minden firlefrancról, ami egy kávészeretőnek érdekes lehet. Elöljáróban talán még annyit, hogy: igen, szeretem a kávét, leginkább a rövidet, inni is, főzni is, és a történeteket is, írni is, a kávézókat is – azokat nagyon – a kávéfőzőket, a különféle kávés kütyüket, és úgy általában a k és a v betűket. Ha tetszenek az írásaim, teccikeld, esetleg örvendeztess meg egy megosztással.

Utolsó kommentek